Bringatúra a Rétközi kerékpárút egyik szakaszán, Dombrádtól Rakamazig
Folytatva a Felső-Tisza vidékének bemutatását, a cigándi II.Rákóczi Ferenc hídon átkelve Rakamaz irányába kerékpároztunk.
Táv: 55 km
Nehézség: 5/1
Az előző túránk során megismerkedtünk a cigándi árapasztó tározónál található kerékpárúttal, innen folytattuk az utunkat egészen a Tokaji-hegy lábához, Rakamazra. A Cigándot és Kisvárdát összekötő főúton az elmúlt éveben megnőtt a forgalom, így a hídon átkelve az első lehetőségnél jobbra tértünk Tiszakanyár felé. Aki bírja a murvás úton való tekerést, akkor a töltésen is betekerhet a faluba. A központba érve egy rendezett honfoglalási parkban álltunk meg néhány fotó erejéig. A kulturális és történelmi emlékek megőrzése céljából 2017-ben alakították ki a 2500 négyzetméter alapterületű parkot. A székelykapun áthaladva egy vérszerződést megörökítő, fából faragott szobor együttes emlékeztet hazánk történelmének egyik legfontosabb eseményére.
Hosszú egyenes szakaszokon tekertünk tovább. Ha a szélirány nem kedvező, akkor ez okozhatja a legnagyobb kihívást. Dombrádra hamar áttekertünk, hiszen az 5 kilométer hosszúságon szakaszon a néhány útszéli fa felfogta az oldalirányú szelet. Korábban elnyerte Európa második legvirágosabb faluja címet is. 1905-ben megépítették a nyírségi kisvasutat Nyíregyháza és Dombrád között, majd Balsával összekötve már a hegyközi Pálháza, Füzérkomlós is elérhetővé vált. Több mint 10 éve már, hogy megszüntették ezt a kisvasúti vonalat, ennek állít emléket Dombrád központjában a Vasúti jármű kiállítás.
Tisza part nyári időszakban megtelik a fürdőzőkkel és a pihenni vágyó vendégekkel. Tiszatelek után Nagyhalászig csak a végtelen síkság kísérte utunkat. Másrészt mintha ez lenne a szél egyik kedvelt otthona, mert szűnni nem akaró széllökések nehezítették a haladásunkat.
Nagyhalász egyre jobban fejlődik, sőt kerékpáros úthálózata is jelentős változásokon ment át.
A rétközi kerékpárút nyomvonala 52 kilométer hosszúságú. Nyíregyházáról indul, majd Nagyhalász központjában, Ibrány felé kanyarodik.
Rövid pihenőt tartottunk egy halászt ábrázoló faragott faszobor mellett Nagyhalász végében.
A rétközi kerékpárúton haladva Gávavencsellőre értünk. A teleülés főterén pillantottuk meg a kitárt szárnyú bronz turulmadarat és annak tövében a megcsonkított történelmi Magyarország térképét.
A Dessewffyek kastélya már romos állapotban álldogál a vencsellői részen. Az őshonos vízibivaly legelésző tekintete kísérte utunkat.
A település határában egy rozsdás hajó lassan az enyészetté válik.
Éppen csak elhagytuk a települést, egy tábla jelezte, hogy Balsa határában egy Ökoturisztikai Látogatóközpont várja vendégeit. A Tisza partján kialakított központ az 1944-ben felrobbantott balsai közúti és kisvasúti híd megmaradt hídfőjénél található. Azért hozták létre, hogy ismeretek átadásával, szemléletformálással elősegítsék és biztosítják a Felső-Tisza és a Bodrog vidékének természeti, táji, kulturális értékmegőrzését. Szerettünk volna bentről is megnézni, de zárva találtuk kapuit, valószínűleg a rendkívüli vírus helyzet miatt.
A Tisza csendes ezen a szakaszon, csak a horgászok csónakja és a balsai komp töri meg a víz felszínét.
10 kilométer volt már csak hátra, Szabolcs és Tímár településén tekertünk keresztül a kerékpárúton.
Ezen a szakaszon érződik, hogy a rétközi kerékpárút nem fiatal, mert sok helyen repedezett burkolaton haladtunk. Rakamazról viszont már kiváló minőségű 30 kilométer hosszúságú kerékpárút vezet Nyíregyházára. Hamarosan innen folytatjuk a túránkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeszékhelyére.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.