A fővárost az EuroVelo 6 Duna parti útvonalán, észak felé hagytuk magunk mögött, hogy a páratlan szépségű Dunakanyarban tekerjünk.

Táv: kb 70-75 km

Nehézség: 5/1

Többféle útvonalon lehet a Dunakanyarba eljutni, ezért egy olyan útvonalat mutatunk be, amely családos bringásoknak is kellemes kikapcsolódást nyújt. Az Árpád híd pesti oldalától vágtunk bele a kerékpáros túránknak. Az impozáns Duna Aréna mellett jól kiépített kerékpárúton élvezhettük a bringázást, majd a három éve átadott Rákos-patak felett húzódó 424 millió forintos kerékpárhídon haladtunk át. A híd hossza 27 méter, a gyalogos-kerékpáros forgalmat biztosító szakasz 5,5 méter szélességű. Az alábbi fotókat 2020. május 28-án készítettük.

A Cserhalom utcán tekerve hamar elértük a Népszigetre vezető gyalogos hidat. Néhány lépcsőfokot megmásztunk, de cserébe egy csendes útszakaszon tekerhettünk az árnyékot adó fák alatt. Rákanyarodtunk az északi vasúti összekötőhídra és néhány futóval együtt tértünk át a budai oldalra.

A Római-part még mindig népszerű része Budapestnek, minden van itt, ami a vízparti kikapcsolódáshoz szükséges: hekk, lángos, kerékpáros pihenők és természetesen a Duna közelsége.

A partszakaszban a retró büfék és a modern hangulatú éttermek is megférnek egymás mellett. Amikor ott jártunk, javában érződött a koronavírus miatti szigorítások hatása, még magányosan ácsorogtak a büfék. A Római-part felett a Pünkösdfürdői széles gáton jól kialakított útburkolaton hajtottuk drótszamarainkat.

A Barát-patakon átkelve máris Budakalász határába értünk. Itt az EuroVelo 6 útfelújítási táblája arról tájékoztatott minket, merre tudunk kerülni és várhatóan az 5,6 kilométer hosszúságú szakaszt az idén nyár végére már használatba is vehetik a bringások.

A Megyeri-híd alatt a kerékpáros útburkolat megkapta festését. A munkálatok folyamatosak zajlanak, reméljük, hogy hamarosan a teljes szakaszon közlekedhetünk bringával. Erről a felújításról bővebben itt olvashatunk.

A kerékpárút elhalad a Luppa-szigetre tartó kompjárat mellett, így aki kedvet kap a platánfák alatti sétához, áthajózhat a túlpartra is. A házak nagy része lábakon áll, mert árvíz idején a víz hatalmas ereje megmutatkozik.

A kerékpárút a 11-es főút mellett halad tovább. Bár az autók miatt zajosabb ez a rész, de az út minősége kárpótol minket. Kátyút nem kellett kerülgetni az aszfaltozott úton, sőt hosszirányú sávelválasztó felfestés is segíti a közlekedést.

Szentendrére beérve kíváncsian tekertünk a Dera-patak felett tartó munkálatokhoz, hogy megnézzük, hogy állnak a hídelemek összeszerelésével. A kerékpáros hidat 3 méter szélességgel, kétoldalon 1,4 méter magas korlátokkal alakítják ki.

A frissen aszfaltozott úton és a munkagépek miatt nem tudtunk továbbhaladni, ezért visszafordultunk a a 11-es főúton kialakított kerékpársávra. Szentendre hazánk egyik ékszerdoboza: művészete, kultúrája, varázslatos hangulata magával ragadja az ideérkező turistákat. A Marcipán és a Néprajzi Múzeum mellett sok kiállítás, látványosság, program csábítja a városba a kirándulókat.

2020-ban az európai kulturális és történelmi örökség tíz jelentős helyszínének ítélte oda az elismerést az Európai Bizottság, köztük Szentendrének. Nem a helyszín szépsége vagy építészeti érdeme döntött, hanem szimbolikus értéke számított. Egyedülálló építészetét a keleti és a nyugati kultúrák keveredése, valamint a művészi szabadság határozta meg, amelyeknek élő öröksége ma is megtapasztalható. A városban akár egy egész napot is eltölthetünk.

Miután feltöltődtünk Szentendre varázsával, ismét bringára pattantunk. Leányfalu alig néhány kilométerre található innen, így csak egy rövid szakaszon kellett az autósokkal osztozni az úttesten, majd a Duna melletti kerékpárútra fordultunk rá. A komp menetrend szerint hozza-viszi az utasokat, akik a Szentendrei-szigetre szeretnének átkelni.

Tahitótfaluból a Tildy Zoltán hídon tekertünk át, majd valamivel több mint 3 kilométer hosszú egyenes út várt ránk a kompig, ugyanis a Duna bal partját is szerettük volna felfedezni. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök foglalnak helyet, de érdemes a sziget északi csücskébe eltekerni, hiszen Duna szintjéről különleges panoráma nyílik a környező hegyekre. Észszerű úgy kalkulálni a bringatúra tempóját a tahitótfalui révig, hogy a várakozás miatt ne húzódjon el a kerékpározásra szánt idő.

Amint megérkezett a komp, a májusi eső aranyat érő cseppjei lezúdultak ránk.

Szentendre mellett Vác a másik népszerű úti célpont, mert számtalan kulturális, gasztronómiai fesztiválnak ad helyet. A megújult főtéren hangulatos kávézók, éttermek sorakoznak, így a fáradt bringások is feltöltődhetnek.

A város a váci egyházmegye központja is. A Nagyboldogasszony-székesegyház Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa.

Vác után kellemes zöld övezetben tekertünk tovább: fahidakkal, kanyarokkal tarkított úton. Az egész út során alig van néhány emelkedő, így örültünk, hogy végre vissza kellett váltani a fokozatot.

A 12-es  főút mellett halad a kerékpárút, de igyekeznünk kellett Verőcéig, mert az eső lába újra lógott. Szerencsére több büfé, étterem, kávézó segített abba, hogy ne ázzunk el ismét. Nyaranta Karinthy Frigyes is itt töltötte szabadidejét, hiszen ez a festői környezet tökéletes menedéket jelentett. A település határában áll a Makovecz Imre tervei alapján készült hét vezér harangja. Érdemes arra eltekerni, mert a hét minden napján más és más dallam szólal meg reggel, délben és este.

A bringások egy része nem szeret táskával felpakolva kirándulni, ezért manapság már egyre több kerékpárbarát büfé várja a megfáradt utazókat. Nagymarosig is találtunk néhányat az útszéli, hangulatos kertekben. Különlegességüket az adja, hogy jó panorámával rendelkeznek, hiszen a Duna vagy Visegrád felé néznek a kényelmes pihenők.

Nagymaros határában igazi családbarát pihenőhelyet alakítottak ki: kültéri kondipark, játszótér, padok, mindezt a Duna és egy ártéri erdő szomszédságában. Ezt a szakaszt Beatrix királynő kerékpárútjának is nevezik. Még egy érdekességet rejt Nagymaros. Itt húzódik a folyó alatt egy alagút, amin keresztül Visegrádra juthatunk át. (Ez csak előzetes egyeztetésekkel járható.)

Ha az időjárás is engedte volna, akkor szerettünk volna a Remetebarlangokhoz is felmenni, de a sáros, csúszós út, nem kedvezett nekünk. Ezért tovább folytattuk az utunkat Zebegény felé. A Duna és a Visegrádi-hegység látványa a kerékpárútról is ámulatba ejtő. Arra emlékeztetett, mintha az EuroVelo 6 osztrák szakaszán tekernénk.

Szentendre és Vác a turisták kedvence, de ha már a Dunakanyarban járunk, akkor érdemes Zebegénybe is eltekerni. Azt tapasztaltuk, hogy a kerékpárút melletti természetes és épített környezetre is nagy gondot fordítanak. Budapesttől nézve ez az egyik legtávolabb eső település a Duna bal partján, mégis a szecessziós templom, az 1800-as évek közepén épített hétlyukú vasúti híd mind hozzájárul Zebegény varázsához.

Szob felé már csak néhány kilométer kerékpározás várt ránk. Itt az Ipoly és egyben az országhatár állta utunkat. Innen komppal át lehet jutni a Duna másik oldalára, vagy pedig vonattal vissza is utazhatunk Budapestre. Hamarosan visszatérünk a Dunakanyarba, mert egy hét is kevés lenne, hogy felfedezzük a folyó kanyargós vonulata mellett húzódó kincseket.

Az első térképen Budapesttől a váci révig tartó szakaszt, majd a másodikon Vác és Szob között húzódó kerékpárutat szemléltetjük.

A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.