Tokaj
Kerékpárral Tokaj kincseinek nyomában
Két folyó találkozására épült település minden évszakban különleges és vonzó a kirándulók számára.
Az őszi csalogató napfényt kihasználva, ellátogattunk Tokajba, hogy bringával járjuk be a várost. A királyok bora, a borok királya Tokaj-Hegyalján terem, vagyis a település vonzereje is ebben rejlik, na persze a két folyó találkozása sem elhanyagolható. Állítólag tokaji bort töltöttek Rómában a pápa misézőkelyhébe, a lengyel királyok tokajival ünnepeltek, s az orosz cárok a tokaji borvidék termésével vendégelték a külföldi követeket.
Ütemes menetrendszert járnak a vonatok, akár Budapestről, akár Debrecenből érkezünk.
Ne is menjünk innen tovább, mert a vasúttal szemben lévő hegylábon található Tokaj egyik pincesora. A magyar honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére alakították ki a jellegzetes épületeket a Szerelmi Pincesoron. A borházak mögött és alatt nemespenésszel borított pincéket találunk. A kiváló klímával rendelkező pincék optimális környezetet biztosítanak az aszúk és szamorodnik érleléséhez.
A Tokaji borvidék 1737 óta védettséget élvez, a világon elsőként nyilvánították, királyi rendeletben, zárt borvidékké. Ma a bortörvény különleges szabályozása vonatkozik rá.
Az állomást és a pincesort egy csendes utcán magunk mögött hagytuk és egyenesen a Tisza partjára tekertünk.
Hétvégente a töltésen sétáló családok, rollerező fiatalok lepik el. Nyári időszakban gyakori vendégek a sétahajón érkező látogatók.
A Szőlő és Bor Nemzetközi városa megtisztelő címmel rendelkezik Tokaj, az utcákon lépten-nyomon találkozunk ennek jelképével.
Csodálatos a két folyó találkozása a Kopasz-hegy lábánál, ahogy a két irányból érkező víz eggyé válik. A körforgalom feletti lépcsősoron felsétálva láthatjuk a két folyó találkozását.
A Latorca és az Ondava találkozásából ered a Bodrog, amely 65 kilométer hosszú, ebből 15 km esik Szlovákiába. A Tisza számos versben, műben jelen van, mert kacskaringós útja megihlette íróinkat. Szeszélyes és békés, ahogy minden évszakban más arcát látjuk.
A Bodrog és a Tisza összefolyásánál keletkezett szigeten, a 13. századtól a Rákóczi-szabadságharcig vár állt, ami őrizte a vidéket és a nagyon fontos tiszai átkelőhelyet. A töltésről látható Rákóczi–Dessewffy-kastély udvara, amely az 1700-as években barokk stílusban épült.
Előbb a Rákóczi-családé volt, majd kincstári sótárnoki épületeként használták, ezután a Dessewffy család birtokába került. A kastély ma magántulajdonban van. A sétálóutcán is bőven akadt látnivaló, így a műemlékekben gazdag macskakövön nem is tekertünk olyan gyorsan.
Aki figyelmes, az Ágyúgolyós házat is megtalálja. 1849 januárjában Klapka György fővezér szállásául szolgált. A nevét onnan kapta, hogy ház falában ma is benne van a történelmi eseményekre emlékeztető ágyúgolyó. II. Rákóczi Ferenc lovas szobra a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulója alkalmából 2003-ban készült.
A főtéren állva érdemes körbenézni, megfigyelni minden épületet. Jézus Szíve római katolikus templomot a 11.században építették. A török hódoltság után, a reformáció alatt többször gazdát cserélt, néhányszor leégett és újjáépült.
A főtéren is minden arra utal, hogy a bor, a szőlő meghatározó szereppel bír a város életében.
A Rákóczi-pince bejárata előtti Bacchus-kút áll. 1990 óta hirdeti a szőlő levének jótékony hatását: az ivókút oszlopán, egy kőhordón ülő bronzalak láthatóan jól mulat. A helyi hagyomány szerint 1526-ban itt tartották azt az országgyűlést, melyen királlyá választották Szapolyai Jánost.
A Serház utcában található Tokaji Kulturális és Konferencia Központ két létesítményből áll: a régi Tokaji zsinagóga felújított történelmi épületéből, valamint a modern épületben helyet kapó Paulay Ede Színházból. 600 millió forintos támogatásból újult meg 2015-ben a Tokaji Múzeum, amely részeként működő Világörökségi Bormúzeumnak ad otthont. A tíz európai világörökségi borvidék bemutatása mellett a látogatók interaktív módon körülutazhatják Tokaj-Hegyalját is.
A városban az első zsidó borkereskedők a 17. században települtek le és az elkövetkező évszázadok során sokat tettek a tokaji bor elismertségéért. A gazdag zsidó polgárok a mai sétálóutcán, a Fő utca kereskedőházaiban éltek, tudtuk meg a Csodarabbik útja oldaláról. Az egykori népes hitközségnek zsinagógája, tanháza, hússzéke, kóser vágodája, sütödéje és fürdője volt. Közülük ma már csak Tokaj egyik nevezetességét, a nagy zsinagógát lehet megtekinteni. Az eredetileg a 19. század végén épült, felújított zsinagóga, ma a város Kulturális és Konferencia Központjaként működik, helyt adva számos hangversenynek, konferenciának. A kupolás, kerek tetőablakokkal ellátott tetejű zsinagógaépület a város egyik legszebb épülete.
Tokajból három irányba is tekerhetünk tovább. A Bodrogkeresztúr felé vezető úton megtaláljuk a Fesztiválkatlant, mely egy használaton kívüli, külszíni bányában került kialakításra. 2580 fő befogadására alkalmas, szezonálisan működő nagyszínházzal, valamint a nézőtér alatt 1000 m²-es rendezvénytérrel rendelkezik. Áprilistól szeptemberig különböző műfajú előadásokat tartanak.
Tarcal felé sajnos csak egy rövid szakaszon tudunk kerékpárúton haladni, utána a 38-as főút marad a bringázásra. A tervek szerint 2 év múlva körbetekerhető lesz a Tokaji-hegy.
Viszont Nyíregyházáról már biciklivel is biztonságosan eljutunk Tokajba, hiszen a közel 30 kilométer hosszú kerékpárút nem tartalmaz emelkedőket, több helyen pihenőket alakítottak ki, és forgalomtól elzárt részen halad.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
Kapcsolódó cikkeink
