Amszterdam ugyan büszke arra, hogy a világ egyik leginkább biciklibarát városa, megvannak a maga korlátai.

Amszterdam önkormányzata arra panaszkodott, hogy a várost átszövő festői csatornák a hidakról már alig látszanak, a járókelők kénytelenek az úttesten haladni, hogy kikerüljék a hídkorlátokhoz láncolt kerékpárokat – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.
Az önkormányzat elhatározta, hogy a legforgalmasabb hidak korlátjaira virágládákat helyeznek el, hogy rávegyék a bicikliseket, találjanak máshol parkolóhelyet. A virágládákat a város hajléktalanszállóinak látogatói fogják rendben tartani.
A csatornákhoz közeli autóparkolókban további biciklitárolókat alakítanak ki, hogy ne kelljen a kerékpárokat a hídkorlátokhoz láncolni.

Amszterdamban több a bicikli, mint a lakos, a városnak 767 kilométernyi kerékpárútja van. A világjárvány idején még népszerűbb lett a kerekezés. A tömegközlekedést a járvány miatt elkerülők 37 százaléka váltott kerékpárra, és úgy vélik, akkor sem hagyják abba a biciklizést, ha a megszorító intézkedéseknek vége lesz.

Amszterdam több kereszteződésében az autózás kiszorítása lehetővé tette a jelzőlámpák leszerelését. Az autók elterjedésével növekedő súlyos balesetek visszaszorítása érdekében volt szükség az emberek lámpás szabályozására. A sok helyet foglaló autók visszaszorításával viszont szükségtelenné váltak a jelzőlámpák – mondják holland szakemberek. Ehhez persze arra van szükség, hogy a forgalom kapacitását emberekben, és ne autókban mérjék. Egy autó helyén 6-8 bicikli is elfér, akik ráadásul csendben és füstmentesen suhannak, az általuk okozott balesetek sem olyan súlyosak. Ennek fényében tiltották ki tavaly áprilisban a robogókat a holland kerékpárutakról: hiába tették ki csupán a forgalom 1%-át, ha a balesetek 25%-át robogóval okozták.

Kapcsolódó

A hollandok annyit bringáznak, hogy az felér évi 54 millió fa elültetésével

A világon a közlekedés és a szállítmányozás a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó, a szén-dioxid-kibocsátás negyedéért felelős.