Virtuálisan sikerült eljutni 80 nap alatt a Holdig, azaz letekertek 384 400 kilométert a kihívásra jelentkezőknek.

Király Dóra a MOONBIKE ötletgazdája, főszervezője a PTE Kapcsolati és Nemzetköziesítési Igazgatóságán dolgozik rendezvényszervezőként. A tavaszi home office hatására rájött, hogy szükség van a kinti mozgásra, a friss levegőre. Első kezdeményezése a Föld körüli kihívás volt, majd a sikeres teljesítésen felbuzdulva meghirdette a Bringázz a Holdig projektet. Király Dórával a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség készített interjút.

A pandémia szülte a MOON BIKE 2020 kerékpáros virtuális kihívás ötletét, vagyis 80 nap alatt eljutni a Holdig, azaz megtenni 384 400 km-t. Miért pont a Holdig akartatok eljutni?

K.D.: Először nem mertünk nagyot álmodni és kollégámmal: Cselik Bencével Föld körüli utazásra invitáltuk az embereket, elsősorban az egyetemi hallgatókat, dolgozókat. Amikor belevágtunk a kihívásba, az 26 nap alatt teljesült. Közben még a project elején az egyik hozzászóló felvetette – iróniából vagy mókából -, hogy miért nem megyünk mindjárt a Holdra? Innen jött az ötlet, hogy időnk, mint a tenger, akkor menjünk a Holdra. Mivel a távolság kicsit meredeknek tűnt, ezért adtunk neki 80 napot.

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

MEFS: Hányan csatlakoztak a kihíváshoz és milyen módon zajlott a kilométerek igazolása?

K.D.: A Föld körüli túrán 180-an lettünk a végére. A Holdtúrán több, mint 600 egyéni résztvevő volt. (Rajtuk kívül két túraszervezővel is kapcsolatban álltunk.) Az egyéni résztvevők jelen esetben azok, akik nem szervezett túrán vagy versenyen vettek részt, hanem saját maguk országúti vagy spinning kerékpáron teljesítették a különböző távokat.

Mindenki akkora távot teljesített, amekkorát tudott.

Úgy tapasztaltuk, hogy a legegyszerűbb módja a csatlakozásnak, ha az adott távot screenshot képpel igazolják. A kollégák ezeket minden nap lementették és úgy töltötték vissza az albumba, így számolták a napi kilométert.

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

MEFS: A kihívás teljesítésével a bringások nem álltak meg. Több, mint 600 kerékpáros „visszaindult” a Földre. Szeptember 13-ig, 80 nap alatt összesen 937 531,72 km-t tekertek, azaz az eredeti kihívást duplán teljesítették, sőt, még négyszer a Földet is körbetekerték. Most akkor cél az egy millió km?

K.D.: Mi tagadás, elég jól sikerült a terv. A 62. napon, augusztus 27-én értünk el a Holdra, és mivel nem hagyták abba az emberek, feltettük a kérdést, hogy álljunk-e le, avagy menjünk tovább? Többen jelezték, hogy jó volna tovább menni. Aztán V4 Junior kerékpárverseny fő szervezőjével és a Vuelta Sportirodával együttműködve a szeptember 12-i Tour de Balaton és az azt megelőző Tour de Hongrie versenyek kilométereit is megkaptuk, ami így lendített több, mint 400 000 km-t a kihíváson. Vagyis egy nap alatt, sugárhajtással visszaértünk a Földre, és a végén 937 531 km lett a 80. nap végére a teljesítés. Sőt, még most sem hagyták abba, változatlanul küldik a kilométereket. Az 1 millió km annyira szép szám és ha ilyen lelkesek a csatlakozók, akkor ez már igazán teljesíthető.

MEFS: Milyen részvételi feltételeket szabtatok?

K.D.: Semmilyen feltétel nem volt, nem akartuk szűkíteni a lehetőségeket. A Hold túránál mindenképpen a nemzetközi szint elérése volt a cél. A legnagyobb meglepetés talán az volt, hogy a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség elnöke: David Lappartient számára is elküldtük az információt, hogy mi Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetemen milyen kihívásba kezdtünk, és kaptunk is választ tőle, hogy nagyon örül a kezdeményezésnek és örömmel támogatja, hogy a kialakult helyzetben nagyobb hangsúlyt kap a kerékpározás, az egészséges életmód.

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

MEFS: Volt limit arra vonatkozóan, hogy hány fő tekerhet és minimum/maximum hány alkalommal teheti ezt? Vagy lehetett úgy csatlakozni, hogy valaki egyszer tekert 50 kilométert, majd utána egyszer sem?

K.D.: Nem volt limit. A Föld körüli túránál 400 körüli volt a közösségi oldalunk követőinek száma, most a Hold túránál ez a szám 1300 felett van. Aki közösségi oldalon nem volt fent, e-mail-en is küldhette a teljesítést.

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

MEFS: Mesélj a nyereményekről. Mivel lehetett nyerni? Gyorsasággal vagy a megtett kilométerek számával?

K.D.: Itt is igazságosak akartunk lenni. A teljesített távokat is kizártuk, mint kritérium, hiszen van olyan csoport, aki 200 kilométer alatt el sem indul túrázni.  Két feltételt szabtunk végül: Legalább 5 alkalommal kellett bringázni a kihívás időtartama alatt. A másik pedig 80 nap alatt minimum 100 km-t kellett megtenni.

MEFS: Az izgalmas kihíváson túl, mi volt a valódi célja a kihívásnak?

K.D.: Sokan azt gondolják, hogy a Hold elérése volt a cél, de valójában nem. Szerettük volna megmutatni, hogy vannak olyan programok, amikkel igenis lehet egy közösség tagjává válni, kapcsolatot tartani egymással és az egészségre koncentrálni, örömteli pillanatokat okozni mindenkinek, egészséges életmódra nevelni még a nehezebb időkben is.  Több helyen az ismeretségi körömben újra kezdtek kerékpározni, családok ültek fel a biciklikre, és ez a legnagyobb dolog, amit mi elértünk a kihívással:

a közösség formálás, egészséges életmód, a környezettudatosság középpontba emelése nemzetközi szinten, valamint természetesen egy „kis” boldogság.

A project komolyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy Prof. Dr. Bódis József, felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős  államtitkár úr és Dr. Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár asszony vállalták az esemény védnökségét.

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

A Pécsi Tudományegyetem (PTE), mint Zöld Egyetem kiemelt célja a programmal a – tömegközlekedésnél a pandémiás helyzetben jóval biztonságosabb – környezetbarát kerékpáros közlekedés népszerűsítése volt. A program végére 233,7 tonna széndioxidkibocsátás-megtakarítás realizálódott. A megtakarított üvegházhatású gáz mennyisége 3400 db, 50 éves fa egy teljes vegetációs időszakban megkötött CO2 tömegével egyenlő.