Budapest
Margit-sziget a kerékpárosok és a sportolni vágyók szabadidős parkja
Igazi kincs Budapest szívében a Margit-sziget, akár egy nagy parknak is tekinthetnénk, árnyas sétányokkal és padokkal.
Az Árpád hídról és a Margit hídról is megközelíthetik a kerékpárosok Budapest központjában található szigetet. Egy olyan 96,5 hektáros terület a Duna közepén, amely segít abban, hogy a főváros nyüzsgését magunk mögött hagyva, a kikapcsolódásé legyen a főszerep.
Bármelyik hídról érkezünk, figyelembe kell venni a futók, a sétálók és a buszok közlekedését is.
A sziget a 19. század vége előtt több kisebb-nagyobb szigetből, homokzátonyból állt. Ezek közül a kisebbeket vagy elkotorták, vagy feltöltéssel a legnagyobbhoz kapcsolták.
A Margit-szigetnek számos neve volt, mielőtt mai elnevezése meghonosodott volna. A 13. században Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert. Ezt az elnevezést Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században
A hatalmas platánfák és sétányok mellett a kültéri szobrok, a középkori kolostorromok, a sziget szélén álló csónakházak, közepén az Ybl Miklós által tervezett kaszinó, és az UNESCO által védettnek nyilvánított víztorony és a Japánkert is mindenképpen említést érdemel.
Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, de rajta kívül még számos alkotó menedéke volt ez a sziget.
Mindenki találhat itt magának való programot: a sportosabbaknak ott a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, a Palatinus strand és a futópálya, családosoknak az állatsimogató, a zenélő szökőkút és a Fénykert. Margitszigeti futókör hossza 5,35 kilomter, rekortán borítású, mely népszerű mind minősége, mind kedvező fekvése miatt.
A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek. Az első parkosítást Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor kezdte el, s mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezte a Margit-szigeten. A természetes növényzetből mára nem sok maradt, ide tartoznak az Arany János által is megénekelt tölgyek, melyek közel 150 évesek, tehát a költő életében még fiatal kis fák lehettek.
Főként a parti részeken gyakoriak a nyárfák, a füzek, a kőrisek és a szilek. A sétányok mentén látható a nyugati ostorfa. A parkos részeken sok a platán, a vadgesztenye, illetve a hársak. Gyakoriak a tűlevelűek, a már említett tölgyek és a gyertyán. A változatos növényzet sokféle állatot vonz: pl. lepkék, közép- és nagy fakopáncs, cinegefélék, énekesmadarak.
Margit-sziget nevezetességei:
- Az ország legöregebb és legnagyobb víztornya a 109 éves Margit-szigeti víztorony igazi turisztikai látványosság, melyből Budapest 360 fokos körpanorámáját láthatjuk, a főváros épületei, nevezetességei és a budai hegyek sziluettjének látványa páratlan élményt kínál.
- Domonkos rendi kolostorromok, amely egyben Szent Margit sírja. Minden év január 18-hoz közel eső vasárnapon szabadtéri ünnepi szentmise helyszíne.
- A margitszigeti premontrei konvent 13. században alapított kolostor.
- Ferences kolostor, amelyet IV. Béla alapított a Nyulak szigetén, vélhetőleg a lányának Szent Margitnak alapított Domonkos rendi kolostor és a királyi ház építésével egyidejűleg.
- Japánkert
- Szabadtéri színpad
- Zenélő szökőkút
Kapcsolódó cikkeink
Budapest
Rózsaszín Fények Éjszakája, káprázatos drónfotókon Budapest
Csütörtök este olyan településeken tartották meg a Rózsaszín Fények éjszakáját, amelyeket érint a május 9-én Budapesten rajtoló Giro d' Italia kerékpáros körverseny.
Budapest
