Önmagát veszélyeztette, ezért kapott büntetést a Bajcsy-Zsilinszky úton eleső bringás
Pár hete nagy figyelmet kapott egy kerékpáros baleset, ahol a bringás magától esett el, megsérült, majd megbírságolták.
Az esetről a Bringazas.hu is beszámolt, most az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság hivatalos honlapja megírta, miért születhetett elsőre szokatlan végeredménye az önhibás balesetnek.
Íme az ORFK hivatalos magyarázata változtatás nélkül:
Több megkeresés érkezett hozzánk, hogy miért vettek ilyen fordulatot a kerékpárossal történtek. Hiszen egyrésztvevős volt a baleset. A történet röviden a következő: egy fiatalember kerékpározott Budapesten, és elesett. Az esésben megsérült az álla, vérzett. A városi környezetben rögtön akadt, aki segítsen neki, egy másik bringás fiatalember, aki a sérülés miatt mentőt hívott.
Innentől példaértékű a történet, mert a folyamat szabályozott. Személyi sérüléses közlekedési baleset esetén értesíteni kell a rendőrséget. A mentőszolgálat megtette, hiszen a hívás egy személyi sérüléses közlekedési balesethez szólt: a kerékpár jármű. Emiatt érkeztek ki a rendőrök is a helyszínre. Nekik kötelességük az eset kivizsgálása a történtek alapján, tehát leadták a jelentésüket.
Minden balesetnek van oka. Az okot az eljáró hatóság megállapította, saját hibás balesetként kategorizálva az eseményt.
Tehát a kerékpáros valamit hibázott, azért esett el. Nem az elvárható óvatossággal haladt, ennek az eredménye volt az esése és a sérülése. A szabályaink szerint a járművezetőknek úgy kell közlekedniük – egyszerűen fogalmazva -, hogy se mást, se magukat ne veszélyeztessék.
A büntetés kiszabására emiatt került sor, mert a szóban forgó bringás a figyelmetlenségből adódó eséssel önmagát veszélyeztette. (a jogszabályi hátteret a cikk későbbi szakaszában kifejtjük).
Ha hasonló eset történik egy autóssal, aki szintén egymaga halad, egyrésztvevős, személyi sérüléssel járó balesetet szenved, amelyben a baleset oka megállapítható, és az szabálysértő, akkor az autóst (vagy motorost, vagy bármely járművet vezetőt), szintén az eset súlyának megfelelően büntetik.
Innentől következik a cikk szárazabb része, amelyben az ORFK-OBB szakmai véleménye szerepel: a KRESZ 25. § (2) bekezdés első mondata általános szabályként úgy rendelkezik, hogy járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.
A KRESZ 25. § (2) bekezdés második mondata a lassú jármű, állati erővel vont jármű, kézikocsi, hajtott (vezetett) állat, valamint lassan haladó jármű tekintetében előírja, hogy – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik –az úttest jobb széléhez szorosan húzódva kell haladni.
A kerékpáros jobbra-tartási kötelezettségével összefüggésben megjegyzendő, hogy az ezzel kapcsolatos szabály megváltozott 2010. január 1-jével. Míg 2009. december 31-ig a kerékpárosokra (is) olyan szabály vonatkozott, hogy úttest jobb széléhez szorosan húzódva kell közlekedni, addig jelenleg ez már nem előírás számukra, és csak – az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékű – jobbra-tartási kötelezettség vonatkozik rájuk.
A kerékpárosok közlekedésre vonatkozóan, de csak bizonyos kérdésekben speciális szabályokat állapít meg KRESZ 54. §-a. Az ezen joghelyen található szabályokkal összefüggésben le kell szögezni, hogy a speciális szabály megelőzi az általános szabályt (lex speciális derogat legi generali) elvből kiindulva, amennyiben az ezen joghelyen található valamely előírás eltérően rendelkezik a KRESZ általános szabályaitól, úgy ezen joghelyen található szabályt kell alkalmazni. Ugyanakkor, ha bizonyos kérdéssel kapcsolatban a kerékpárosokra vonatkozóan nincsenek sajátos szabályok, akkor az általános szabályt kell alkalmazni.
Így a KRESZ 54. § (1) bekezdése szerint kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.
Ez utóbbi szabály tekintetében nem hagyható figyelmen kívül, hogy a talán legáltalánosabb helyzetre nem tartalmaz a kerékpárosokra vonatkozóan sajátos szabályt, azaz, arra az esetre, amikor lakott területen lévő főútvonalnak nem minősülő úton az úttesten halad a kerékpáros.
Ebből az következik, hogy ilyen úton – a KRESZ 25. § (2) bekezdése alapján – a kerékpárosnak az úttesten, annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva a kell közlekedni. De ez nem azonos az úttest jobb széléhez szorosan húzódva történő haladással.
A KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján, aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Ez az egyik legáltalánosabb közlekedési szabály, melynek mindenhol és mindenkor, valamint valamennyi konkrét közlekedési szabály alkalmazásakor érvényre kell jutnia. Ez nem csak a többi közlekedő, hanem a közlekedő önmaga veszélyeztetésének tilalmát is jelenti egyben. Ebből következően a jobbtartási kötelezettség teljesítése sohasem kell, hogy a közlekedő önmaga veszélyeztetésével járjon
Figyelemmel a fentiekre, a lakott területen kívüli úton, valamint a főútvonalként megjelölt út úttestén annak jobb széléhez húzódva, a lakott területen lévő, de főútvonalként meg nem jelölt út úttestén az út- és forgalmi viszonyok által lehetővé tett mértékben jobbra tartva kell közlekedni, a saját maga és más közlekedő biztonságát szem előtt tartva. Az, hogy mi az ennek megfelelő magatartás, kizárólag az adott út jellemzői és forgalmi viszonyai ismeretében, egyedileg ítélhető meg.