Őszi kerékpártúra Martonvásárról Székesfehérvárra

A ködös, őszi időjárásban is élvezetes egy frissítő kerékpártúra, mint például Martonvásárról Székesfehérvárra.

Az őszi, már majdnem télies időjárás sokakat elriaszt a bringázástól, pedig a friss levegőn jól esik tekerni. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő öltözet és a láthatósági ruházat, mert a ködös időben a legfontosabb a látni és látszani mondás betartása.

Táv: 60 km

Nehézség: 5/2

Martonvásár volt a kiindulópontunk, amely fél óra alatt vonattal is elérhető Budapestről. Egy kisebb kanyart tettünk Alcsútdoboz irányába és Lovasberénynél fordultunk a székesfehérvári útra. Sajnos 2020. november 11-től a járványügyi intézkedések miatt a múzeumok, látványosságok, kilátók nem látogathatóak. Ennek tudatában mégis egy izgalmas kerékpártúrába vágtunk bele, amelynek kiindulópontja Martonvásár volt. Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület, akik pár év alatt egy templomot és egy barokk kastélyt építettek. A II.világháború idején hadikórházzá alakították át. Mezőgazdasági kutatóintézet jött létre a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll.

1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven, aki a Brunszvik-lányok zongoratanára volt. A kastélyban Beethoven emlékmúzeum működik.

A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre, amit természetvédelmi területté nyilvánították.

Az összesen 1750 méter, 11 állomással rendelkező tanösvényen tájékoztató táblák jelzik az utat és ismertetik a Kastélypark természeti, építészeti kincseit. A kicsik és a nagyok számára interaktív játékok, rejtvények és felfedezőlap teszik élvezetessé a túrát. Az Agroverzum Tudományos Élményközpontban pedig még jobban megismerhetjük a természet, a kultúra kincseit.

A kastélytól alig néhány méterre található az ország egyetlen Óvodamúzeuma, ahol 1828-tól napjainkig a magyar kisdedóvoda történetébe kaphatunk betekintést. Azért fontos ez a dátum, mert ebben az évben Brunszvik Teréz megnyitotta Budán az első magyar és egyben első közép-európai kisdedóvodáját.

Martonvásáron keresztül halad a 7-es főút, de az út szélén kijelölt kerékpársáv segíti a bringásokat, amely a település végéig tart. Innen csupán 2 kilométerre van a Kajászó felé vezető elágazás, ezért ezen a rövid szakaszon kénytelenek voltunk erre tekerni. Miközben Vál felé bringáztunk, azon gondolkodtunk, vajon kihez kapcsolódik A vaáli erdőben című vers. A falu főutcáján választ is kaptunk a kérdésünkre, ugyanis ott áll Vajda János költő szobra. A váli erdőben töltötte gyermekkorát, ahol apja uradalmi erdész volt. Azt az erdőszéli kis házat, melyben nevelkedett, ezt tartotta igazi otthonának. Egy különleges szoborral is büszkélkedik a település, ugyanis a szőlőtőkék között találjuk a Szeretet szobrát.

Fotó: Pekker Róbert

Az ukrán Alexander Milov monumentális műalkotása két felnőttet ábrázol, akik háttal ülnek ugyan egymásnak, azonban a bennük élő gyerekek (akik sötétedés után feltűnően világítanak is) kinyújtják a kezeiket egymás felé. A szobor 2015-ben került ki a Burning Man fesztiválra, ahol a legjobb alkotások között szerepelt. 2 évre rá került Magyarországra.

Alcsútdobozig egy hosszúnak és monotonnak tűnő egyenes várt ránk, de a ködös idő sejtelmessé tette a tájat.

Elkanyarodtunk Székesfehérvár irányába. A táblák és a Garmin 1030 Plus is jelezte, hogy egy meredek szakasz következik, viszont utána már csak a gurulás maradt Lovasberényig. A Cziráky család nagy lendületet adott a terület fellendítésében. 1809-ben fejeződött be a kastély építése, utolsó jelentős átalakítását Ybl Miklós végezte, viszont azóta már lassú pusztulásnak indult.

14 kilométer tekerés következett, mert várt ránk Bory. A szóviccet félretéve, Székesfehérig a sejtelmes, ködös táj kísérte utunkat.

Fejér megye központját, Székesfehérvárt nem hiába emlegetik a királyok városának, ugyanis szebbnél szebb épületek, látványosságok vártak ránk. Az első, ami utunkba esett az a Bory vár volt.

Bory Jenő székesfehérvári építész, szobrász- és festőművész nagyrészt egymaga épített és díszített évtizedeken át, amelyet önálló műalkotásnak szánt. Az Európa-szerte ismert épületegyüttes napjainkban az örök szerelem szimbólumaként és a „székesfehérvári Tádzs Mahal”-ként él a köztudatban. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősei sorakoznak. Az épület központi részén áll várkápolna, vagyis A hitvesi szeretet kápolnája.

A kerítésnél találtunk egy információs táblát, amely nagy segítséget nyújtott, mit érdemes felkeresni a megyeszékhelyen.

Székesfehérvár központjában csak forgattuk a fejünket, mert az épületek nagysága, a homlokzatuk mind tartogatott valami figyelemfeltetőt.

A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, a megkülönböztető „Székes-” előtag a 17–18. század során kapcsolódott hozzá, amely az itt felállított hivatalos királyi trónra utal. Az Országalma egy vörösmárvány díszkút a a Városház téren. A közepén található latin mondat fordítása: Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

Püspöki palota, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu 

A magyar történelemben betöltött szerepének köszönhetően a városban kiemelt figyelem övezi a történelmi emlékeket.

Mátyás király-emlékmű, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu 

A 115 éves Árpád Fürdő szecessziós stílusú főépülete műemlék.

Tízes huszárok emlékműve, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu 

Székesfehérvár műemlékekben az egyik leggazdagabb város Magyarországon. Kevesebb mint 20 kilométer tekerés után pedig megláthatjuk a Velencei-tavat, ahová kerékpárút is vezet.

A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!