Itthon
Velencei-tó kerülés a februári tavaszban
Nyáron sok családi bringás keresi fel országunk harmadik legnagyobb tavát. Évente 2050 órában számíthatunk napsütésre, ezért kapta a „Napfény tava” jelzőt is. Európa legmelegebb édesvizű tava, melynek átlagos mélysége 1,5 méter.
A teljes kör: 33 km
Nehézség: 5/1
Út minősége: aszfalt, kis része alacsony forgalmú közút
Budapestről kb 1 óra alatt autóval és vonattal is könnyen elérhető. Leggyakrabban a velencei korzót választják kiindulópontnak, mert a túra teljesítése után bőséges választékkel várják a megfáradt bringásokat. Az óramutató járásával ellentétesen vágtunk bele a tó megkerülésébe. A tavasz eléggé türelmetlen, hiszen már február közepén madarak csiripelése, és virágzó növények látványa tette színesebbé a túránkat. Érdemes már tavasszal beiktatni a hétvégi programok közé a tó körbebringázását, mert nyári hétvégéken szinte zsúfolásig megtelik strandolókkal, bringásokkal.
A korzótól indulva nagyon jó minőségű kerékpárúton hagytuk el a várost.
Nyári hónapokban láthatjuk a vízi síelőket és a wakeboardozókat is. Az autópálya alatti részen figyelmesen tájékozódjunk, mert a kerékpárút balra halad tovább, de ezt tábla is mutatja. Ezután egy erdő rész következik, amely egy alacsony forgalmú közút. Elfér egymás mellett a bringás, a futó és a kiránduló turista is. Egy nagy piros pont jár az útjelző táblákért, mert folyamatos és pontos tájékoztatást adnak, milyen lehetőségek vannak, ha letérünk a körről. Ezekről majd későbbi cikkeinkben be fogunk számolni, mert látványban gazdag a Velencei-hegység és a környező városok. A vízpart még csendes volt, szinte minden kikötőnél találkoztunk horgászokkal, akiknek figyelő tekintete követte, ahogy megálltunk egy-egy pihenőnél.
Egy látványos, széles kerékpárút következett. Elsőre meredeknek tűnt, vissza is váltottunk, hogy kellően felkészüljünk a kihívásra, de mire belelendültünk már fel is értünk az elágazásig.
A tábla is jól jelzi, hogy egyenesen a Szúnyog szigetre tekerhettünk volna, de jobbra fordultunk Székesfehérvárra vezető útra.
A Mészeg-hegy lábánál fekvő vadaspark és arborétum megállásra marasztalja a kirándulókat. A családos bringások akár több órás pihenőt is tarthatnak itt, mert a gyerekek számára izgalmas játszótér, interaktív kiállítás és még megannyi program várja vendégeit.
Bringára pattanva máris visszagurultunk a közút szélén kijelölt kerékpársávra, majd balra forduló, a magas fák ölelésében található kerékpárútra.
Pákozd elején még egy enyhe emelkedő várt ránk. A táblák nem engedik, hogy eltévedjünk, minden kereszteződésben pontosan mutatják, merre halad a kör. Pákozd látnivalókban gazdag, így érdemes bejárni kerékpárral a nagyközség minden nevezetességét, többek között a Katonai Emlékparkot, Don-kanyar Emlékkápolnát, a korábban említett Szúnyog-sziget, Trianoni Haranglábat, Velencei-tavi Madárrezervátumot és a forrásokat is.
Pákozd végében éles bal kanyar következett.
Dinnyés felé tartunk a közúton, a szántóföldek szomszédságában.
Az elágazástól már jó minőségű kerékpárúton élvezhettük a bringázást. Míg fél szemmel az utat figyeltük, addig oda-odapillantottunk a megvillanó tóra és a Velencei-hegységre.
A kerékpárút mellett egy kilátó megállásra csalogatott minket. Az a pár lépcső átmozgatta megfáradt lábainkat. „Sarjvarc körösztje” a tavon járó emberek tájékozódási pontja lett. Egy balul elsült libavadászat miatt állított keresztet a német nagykövet Hans von Schoen az elvérzett „tóbíró”, Sarvajc emlékére.
Innentől kezdve az az érzésünk volt, mintha az egész déli part egybefüggő település lenne. Agárd, Gárdony, Velence egymást karolja, csak a kacskaringós vízparti kerékpárút melletti házak sűrűsége érezteti, hogy talán már a másik településen járunk.
Ahogy az északi part, úgy ez a szakasz is bőven tartogat látnivalókat, mint például Gárdonyi Géza szülőházát vagy a termálfürdőt. Agárdon az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában található. Kisebb nagyobb kikötők még magányosan álltak, arra várnak, hogy a hajók felborzolják a víztükrét.
Vannak olyan szakaszok, ahol gyalogosoknak és a bringásoknak külön elválasztott részen tudnak közlekedni, így nem zavarják egymást.
A februári „meleg” csalóka, de egy fáradhatatlan aktív kutyust nem zavarta a víz hűvös hőmérséklete, mert alig várta, hogy a gazdája vízbe dobja a botot.
Már csak néhány kilométer marad hátra és ismét a velencei korzó homokos strandja üdvözölt minket. Délutánra egyre többen jöttek sétálni, hogy a D-vitamint pótolják és mozgással töltsék a hétvégét. Ezzel körbe is tekertük a „Napfény tavát”.
A bringások is szívesen állnak meg itt, hogy elköszönjenek a tó csendesen hullámzó vizétől.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Kerékpártúra Budapesttől a csodálatos Dunakanyarig
Természeti és kulturális látnivalókban gazdag a Budapesttől északra vezető EuroVelo 6 kerékpáros útvonal.
Itthon
