Itthon
Kerékpártúra Zemplén legmagasabb pontjára, a Nagy-Milicre
Közel 900 méter magasan fekszik Zemplén legmagasabb pontja, amely a Milic-hegycsoport részeként a szlovák-magyar határon húzódik.
Táv: 35 km, kb 30%-ban aszfaltozott, 70 %-ban erdei úton
Nehézség: 5/4
Március közepén jártunk utoljára a Kis-Milicen, akkor éledezett a természet. Kifejezetten ködös, őszies időben találkoztunk a csapattal Hollóházán, az Országos Kéktúra kiindulópontját jelző táblánál. Miskolcról, Szentendréről, Budapestről érkeztek a bringások, akik mind kíváncsiak voltak a gyönyörű őszi Zemplénre.
Szent László templom, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu
Odrobina Sándor már tekert velünk, amikor Zsiga Csaba ezen a szakaszon teljesítette az Iron Bike 2020 teljesítménytúráját, így megkértük, csatlakozzon hozzánk, hiszen ez neki hazai pálya. Ahogy felpattantunk a bringára, onnantól kezdve a Nagy-Milicig szinte csak felfelé vitt az utunk. A Garmin 1030 Plus mutatta, hogy alig 15 kilométer lesz az út, ami nem tűnt soknak.
Ahogy magunk mögött hagytuk Hollóházát, fel is értünk a dombtetőre. Elkanyarodtunk László-tanya irányába, egy szerpentines út vezetett az erdő közepén. Ha az elágazásnál nem tértünk volna el, akkor a Kassára tartó, Euro Velo 11 útvonalán találtuk volna magunkat, ami jelenleg a határzár miatt csak engedéllyel járható. Cserébe kaptunk éles kanyarokat, friss őszi illatot és Bodó-réten már Kassára tekintő panorámát.
A gróf Károlyi család egykori kastélya már magánterület, így csak a halastó és az arborétum évszázados luc- és vörösfenyői köszöntöttek minket a kerítés mellől.
Kék jelzésen tekertünk felfelé, innentől már kavicsos és jól járható murvás szakaszok váltogatták egymást. A monti bringáknak kiváló terep, gravellel már kapaszkodósabb, de lassabb, megfontoltabb tempóban teljesíthető az emelkedő.
Egy-egy kanyarban megvártuk egymást és szusszantunk egy rövidet, hogy könnyebben teljesítsük a távot. Találkoztunk felfelé és lefelé is gyalogos túrázókkal, mint kiderült a Nyírségből, Debrecenből érkeztek.
A hegygerincre érve megpillantottuk a szlovák-magyar zöldhatár köveit, ezek mentén haladtunk. Először a 895 méterig ágaskodó Nagy-Milicre tettünk egy látogatást, amely a Zemplén legmagasabb pontja.
Itt egy kőobeliszkkel jelzett csúcs hívta fel a figyelmünket a szlovák-magyar határra, és a legmagasabb pontra, ahonnan sajnos messzire tekintő kilátást nem kaptunk.
Nagy-Milic, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu
Egy keskeny ösvényen haladtunk tovább a Kis-Milicre, amely már valódi szemet kápráztató panorámával fogadott. A 2015-ben átadott, csaknem 17 méter magas kilátó, a magyar – felvidéki határ mentén álldogál. Innen csodálatos a Vár-hegyen álló füzéri vár látványa, ami szinte eltörpül ilyen magasságból és távolabb az Északi-Zemplén domborulatai is szelíden hullámoztak előttünk.
Búcsút intettünk a kilátónak és elindultunk a kék jelzésen visszafelé László-tanyáig, majd aszfalton a Bodó-rétig.
Pillanatok alatt Füzérre jutottunk, ahol a sziklákon magasodó várra szegeződött a tekintetünk. Néhány perccel korábban a magasból csodáltunk az alattunk fekvő Vár-hegyet, és egy kellemes gurulás után már előttünk tornyosul.
Az Árpád-ház kihalásáig királyi vár volt. Igazából inkább kincstári várnak nevezhetnénk, hiszen optimális elhelyezkedése miatt nehéz volt megtámadni, így a királyi értékeket jól őrizhették benne. Az alsóvár előretolt védelmi szerepeket látott el, a felsővár szolgált lakóhelyként, az élet színteréül. Leghíresebb és leglátványosabb része a kétszintes várkápolna.
A vár parkolójától lefelé gurulva, megpillantottuk a Tájházat. Az 1879-ben épült ház a 19. századi és a Hegyközre jellemző építészeti elemeket mutatja be. A berendezés a 20. század eleji füzéri kisparaszti életmódot reprezentálja. A házhoz tartozó kis portát patics (fonott léc) kerítés fogja közre.
Az erdő szélén futó kerékpárúton gurultunk le Füzérkomlósra. Egy évben egyszer a rally autóktól hangos ez a szakasz és Zemplén több erdei útja. November (7-8-án) elején megrendezett autósport verseny miatt több bringás és turisták által kedvelt szakasz lezárásra kerül.
Hazánkban csak Füzérkomlóson élnek természetes körülmények között ezek a nagy testű bölények. A település határában egy mozdony árválkodik, ugyanis hajdanán egy Nyíregyházától a Zemplénig terjedő kisvasúti hálózat legészakabbi végpontja volt. Hegyközi Kisvasút 1924-ben épült meg, majd három évvel később összekötötték a Bodrogközi Kisvasúttal.
Visszatekertünk Hollóházára az EuroVelo 11 útvonalán. I. Lipót a Károlyi családnak adományozta a területet, akik szlovák telepeseket telepítettek a faluba. 1777-ben üveghutát alapítanak Hollóházán, ez volt a mai gyár elődje. A szomszédos Telkibánya példájára Hollóháza hutáját kőedénygyárrá alakították át.
Kilométerben nézve nem túl sok ez a zempléni karika a Nagy-Milicre, viszont annál szebb látványban és gazdag emelkedőkben (valamivel több mint 800 méter szintemelkedés volt a 35 kilométer alatt). A napot végül a jól megérdemelt vacsora, a kemencében sült finomságok mellett zártuk.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Kerékpártúra Budapesttől a csodálatos Dunakanyarig
Természeti és kulturális látnivalókban gazdag a Budapesttől északra vezető EuroVelo 6 kerékpáros útvonal.
Itthon
