Megkezdődött Debrecenben a majdani olimpiai velodromot is magába foglaló VeloPark építése, amelyre a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) is edzőközpontként tekint.

A Magyar Kerékpáros Szövetség Princzinger Péterrel közölt interjújából emeltük ki alábbiakban a legfontosabb információkat a beruházással kapcsolatosan.

Mondjuk el azoknak, akik nincsenek benne a kerékpározás napi világában, mi épül Debrecenben?

Hadd kezdjem azzal, hogy a kerékpársport jelenleg tíz szakágban működik, ezek az országúti, a pálya, a cyclocross, a MTB olimpiai cross, a MTB downhill, a BMX olimpiai cross, a BMX freestyle, a kerékpárlabda, a művészkerékpár, valamint a parakerékpár, és ami a lényeg, hogy ezeknek mind sajátos létesítmény-igénye van.

Egy több szakaszból álló fejlesztés első ütemében egy cyclocross pálya, és egy országúti edzőkör egyik felének építése kezdődött meg most. A második ütemben készül egy csarnok, amely amellett, hogy 450 négyzetméternyi fedett edzési lehetőséget kínál, 150 nm-en ad helyet öltözőknek, szociális helyiségeknek. Ez az épület a VeloPark off-road központjaként szolgál. A projekt harmadik ütemében épül meg a velodrom, az országúti edzőkör – más néven kritérium pálya – másik fele és az olimpiai BMX cross pálya. A velodromban mobil parkettarendszer segítségével kialakíthatók a terem szakágak – a kerékpárlabda és a művészkerékpár – pályái is.

Végeredményképpen tehát egy olyan komplexum jön létre, amely a 10 szakágból 8-nak az edzéseit és a versenyeit ki tudja szolgálni, mégpedig világszínvonalon, az év 365 napján, motorizált járműforgalomtól védett területen. Mivel Debrecen az Alföldön helyezkedik el, a MTB XC és a DH szakágak edző- és versenyközpontját értelemszerűen nem itt, hanem a Bükkben alakítjuk ki, az ottani utánpótlás-nevelő tagszervezetünkkel, a Kis-Galya KSE-vel és Bükkszentkereszt településsel stratégiai együttműködésben.

Lehet, hogy sokan nem is tudják, mi az a cycloross. Mi a jelentősége ennek a műfajnak és ennek a pályának?

A cyclorcoss jelenleg az egyik legnépszerűbb, és egyre népszerűbb szakág, melynek versenyeit jellemzően október-novembertől január-februárig rendezik. Nagy hagyományai vannak a nyugati országokban. Itthon korábban az egyébként országúton és montiban versenyző elit és a master versenyzők „őrületének” tartották. Mostanra azonban elfoglalta a helyét az utánpótlás-nevelésben is, a versenyrendszerben is.

Jelenleg ebben a szakágban ejti ámulatba a világot a legeredményesebb versenyzőnk, az MTB XCO olimpiai 4. helyezett Vas Kata Blanka, aki a cyclocross szezon második világkupa futama után épp vezeti az U23-as világranglistát.

Nem csak a bringás infrastruktúra, de a bringások maguk is fejlődnek. Milyen szoros az összefüggés?

A kerékpársport előtt álló legnagyobb kihívás ma a „kellően széles” utánpótlás-bázis kialakítása, azaz a gyerekek (és a szüleik) megszólítása, egy sikeres toborzási program elindítása. Ami azután megteremti a szisztematikus válogatás lehetőségét, hogy végül, a folyamat végén évről évre „kitermelje” a rendszer a jövő Lovassy Krisztiánjait, Szalontay Sándorjait, Valter Attiláit, Dina Mártonjait, FetterErikjeit, Benkó Barbaráit, Vas Kata Blankáit.

Ehhez mindenekelőtt megfelelő – biztonságos, a UCI szakmai követelményeinek megfelelő – infrastruktúrára van szükség. Ha infrastruktúra van, akkor minden van. A célunk az, hogy ezen a különleges infrastruktúrán olyan szakmai munka folyjon és olyan személyi fejlesztések történjenek, amelyek már középtávon is ígéretes, majd sikeres versenyzőket adnak a magyar kerékpársportnak, akik majd nemzetközi szinten is dicsőséget hoznak az országnak.

Nem kell feltalálnunk a melegvizet: elég kitekintenünk a szomszédos Szlovéniába, amely kicsiny mérete és alacsony lakosságszáma ellenére a kerékpársportot uraló nagyhatalommá lett. A titok az, hogy nincs titok: a megfelelő szakemberek a megfelelő infrastruktúrán, korosztályonként tervszerű, egymásra épülő munkát végeznek – 50 éve. Fontos tehát a nemzetközi kitekintés, a külföldi példák tanulmányozása, és azoknak a magyar valóságra történő adaptálása. A debreceni VeloPark megálmodóit a holland és belga kerékpáros parkok, azok filozófiája, az ott folyó szakmai munka inspirálta.

fotó: Kiss Annamarie | HAON

Ma ott tartunk, hogy a város által biztosított 24 labdarúgó pályányi területen dolgoznak a munkagépek, november-decemberben már teszteljük a cyclocross pályát, használhatjuk a kritérium pályát, azután fokozatosan készül el a fejlesztés többi eleme, hónapról hónapra újabb pályákat vehetnek birtokba a bringások.

Mekkora a jelentősége annak, hogy a UCI nemzetközi edzőközpontként tekint a fejlesztésre?

Jelentőségében ez a fejlesztés a millenáris velodrom (1896) vagy a TF alapításához (1925) fogható: a következő 100 évre meghatározza a magyar kerékpársport, de általában a magyar versenysport életet.

A tíz kerékpáros szakág közül hat – az országúti, a pálya, az MTB olimpiai cross, a BMX olimpiai cross, a BMX freestyleés a para-sport – szerepel az olimpiai, illetve a paralimpiai játékok programján. Sőt mi több, az atlétikai és az úszó számok után a kerékpárban adják a legtöbb érmet!

Amikor a projekt minden eleme elkészül, reményeink szerint ez 2024 lesz, akkor egy Európában egyedülálló verseny helyszínnel, egyúttal edző- és oktató központtal fogunk rendelkezni, amely – Debrecen közlekedési adottságait, szálláshely- és vendéglátási kapacitásait, illetve az egyetem teljesítmény-diagnosztikai hátterét is a háta mögött tudva – önmagában is vonzó lesz a környező országok kerékpáros csapatai számára, de vágyott célpontja lesz a UCI solidarity programok által támogatott országok válogatottai számára is. Ha eddig nem létezett volna az „edzőtáborturizmus” fogalma, akkor ez a komplexum bizonyára életre hívja.

Ha érzékeltetni próbálom ennek a jelentőségét a nemzetközi sportkapcsolatok szempontjából, azt mondanám, hogy Magyarország nem kér a UCI-tól, hanem egyenrangú partnerként szolgáltatást kínál a világ kerékpársportja számára!