2021-ben az Év Erdei Kerékpárútja a Nógrád megyei Somoskőújfalu – Eresztvény között húzódó erdei kerékpárút lett az Országos Erdészeti Egyesület pályázatán.

A közönség tíz kiválasztott erdei kerékpárút-nyomvonal egyikére tehette le voksát, hogy a szívéhez legközelebb álló út nyerje el a díjat. Szavazatot 2021. szeptember 24-től október 4. éjfélig lehetett leadni, kizárólag a Facebookon.

A 10 döntős útvonal a következő volt:

• Szárliget és Vérteskozma (Fáni völgy)
• Görgőbikki út (Sástó mellett)
• Kemence – Diósjenő
• Kőkapu – Gerendás rét – Újhuta
• Nagyirtás – Nagybörzsöny
• Pilismarót – Két-Bükkfa-nyereg
• Somoskőújfalu – Eresztvény
• Szántód – Lulla
• Szentendre- Pap-rét – Visegrád
• Szilvásvárad (Olasz-kapu) – Répáshuta (Bánya-hegyi elágazás)

836 szavazattal, nagy előnnyel végzett az első helyen a Somoskőújfalu- Eresztvény között húzódó út, ezzel ez a nyomvonal nyerte el az Év Erdei Kerékpárútja megtisztelő címet. Ha még nem tekertetek ezen az egyedülálló úton, látogassatok el ide a jövőben, érdemes. Tegnap végigtekertük, mutatjuk is, hogy miért.

A szóban forgó kerékpárút annak a sárga kerékpáros turistajelzésnek a része, mely a salgótarjáni vasútállomásról indul, majd a Kálvária érintésével, a Kercseg laposon keresztül éri el a somoskőújfalui vasútállomást. Mi innen indultunk október 5-én délután.

A kiindulási pont a Somosi állomási bolt (Somoskőújfalu, Somosi út 61.), itt található egy parkoló is autóknak. A túra a Baross Gábor utcán indul, és a sárga sáv gyalogos és sárga hegyikerékpáros turistajelzéseken halad.

A medvesi kőbányák bazaltját évtizedeken keresztül egy keskeny nyomtávú vasúton vontatták le a somoskőújfalui MÁV-állomás melletti rakodóra.

A vasút nem csak anyagot szállított, a bányászok közlekedését is megoldotta. A pálya a Macskalyuki-bányákig 8,8 kilométer hosszban 1925-ben épült ki, majd öt évvel később a Magyar-bányához is szárnyvonalat vezettek, később összeköttetés épült az eresztvényi Közép- és a Kis-bányák felé is.

Az 50-es években öt gőzmozdony mozgatta szerelvényeket a vonalon, aztán megjelentek a dízelmozdonyok is.

De nem sokáig: 1962 végén leállt az iparvasút forgalma. A Somoskőújfalu és Eresztvény közötti szakaszt úttörővasúttá akarták alakítani, de a tervhez nem biztosították a költségek fedezetét, így végül a síneket hamarosan felszedték.

Mivel a Somoskőújfalut a medvesi bányákkal egykoron összekötő vasútnak nem voltak fogasléces szakaszai, így enyhe emelkedése miatt az elsők között jelölték ki a helyiek hegyikerékpáros turistaútvonallá. Az alagutat is magába foglaló és fennsíki része a terepfutók, túrázók és hegyikerékpárosok körében is népszerű.

Az egykori 760 mm nyomtávú vasút fővonalának leglátványosabb műtárgya a napjainkban is látható, jó állapotú, 150 méter hosszú, 6 méter magas, homokkőbe fúrt alagút.

Belső részében több helyen beállókat alakítottak ki arra az esetre, ha valaki épp akkor tartózkodott volna az alagútban, amikor vonat érkezett. Az alagútban még fényes nappal is koromsötét van, így ajánlott a lámpa használata, de aki tud sötétben egyenesen menni egy fénypont felé az is jó 🙂

Az útvonal folyamatosan, nagyon enyhén emelkedik, hol földes, hol kavicsos a talaj.

Az eresztvényi kereszteződésig az erdei szakasz nagyjából 3,5 km, innen több irányban is haladhatunk tovább amelyet jól láthatóan jeleznek a táblák.

Az Eresztvényi Geopark Látógatóközponttól a Somoskői várat vettük célba.

Minimális emelkedő, majd a végén egy erősen lejtős, kavicsos szakasszal érkeztünk meg 10 perc múlva a várhoz. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ: Somoskő még Magyarországon, ám vára már Szlovákiában van. Szerencsére a schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár magyar oldalról is látogatható. További részletek a Csodálatos Magyarország portálon olvashatók.

A vár rövid körbejárása után, visszafordultunk Eresztvény irányába majd feltekertünk a Medves-fennsíkra.

Az út murvás, földes, kavicsos. Ez a szakasz a Kőbányák geológiai tanösvénye amit mi is követtünk.

Rövid emelkedő után megérkezünk a Margit-bánya udvarára, ahol három információs tábla mutatja be a kőbánya történetét, geológiai érdekességeit és a környéket hajdanán behálózó bányavasutat.

A kerékpárútként is jelzett szekérúton tekerünk tovább dél felé, majd hamarosan egy elágazásnál balra kell letérni az útról a Közép-bánya felé.

Beérünk a bánya gigantikus falakkal keretezett udvarába, amely utunk legszebb pontja, a Középbánya-tó víztükre csillog a függőleges sziklafalak közt.

Hosszú, fából épített lépcsősoron juthatunk fel a bánya peremére, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a bányatóra.

A túránkhoz a bringát a Bringaland Kerékpárüzlet és Szerviz biztosította.

Keresd a felsőkategóriás, bérelhető országúti és ebike tesztbringákat az üzletükben. Részletek IDE KATTINTVA

A csodálatos bányató megtekintése és egy frissítő után visszaindultunk kiindulási pontunkra. Útvonalunk az alábbi térképen megtekinthető.

A térkép IDE KATTINTVA megtekinthető, letölthető.

A nap zárásaként elautóztunk egy naplementés fotót készíteni a Salgó várához. Az Év Erdei Kerékpárútja erősen ajánlott túra mindenkinek.

Csatlakozz a Bringázás Facebook csoportunkhoz, és mutasd meg kerékpáros fotóid, élményeid te is.