Villány és környéke az egyik legnépszerűbb hely Baranya megyében, ugyanis a háromszintes védett pincefalu csodájára járnak a turisták.

A település az itt eredő, és innen Villányra folyó patak, azaz Kövesdről kapta a nevét még 1352-ben. A Fekete-hegy lábánál fekvő község a török kiűzésekor hadszíntérré változott, semmilyen polgári életre nem volt alkalmas ez a település. Hosszú időre volt szükség, hogy újra élhető legyen. A megtelepült németség fejlettebb mezőgazdasági kultúrával rendelkezett, így a szőlőművelés is magasabb szintre került az évek során. Azonban a II.világháború után a német lakosságot kitelepítették, a kiváló szőlőtermesztési szakértelmet nehezen tudták pótolni.

Fotó: Szabó Kinga

A környék szőlőkultúrájában sokat jelentett, hogy a településre számos szőlőhöz értő felvidéki család is települt. A község állandó lakossága nem haladja meg a 300 főt, akik szőlőműveléssel, borászattal, falusi vendéglátással és szőlőoltvány termesztéssel foglalkoznak. A szorgalmas sváb jobbágyoknak köszönhető a vidék gazdasági fellendülése, amit a gazdag porták ma is tükröznek. Az ott élő lakosság őrzi az ősök hagyományait, több épületet, épületegyüttest helyi rendelettel nyilvánítottak védetté.

Fotó: Szabó Kinga

Fotó: Szabó Kinga

Villánykövesdre tekerve 57 egymáshoz szorosan tapadó pincét találunk, amely az ország egyik leglátványosabb műemlék együttese.

Fotó: Szabó Kinga

A szőlő feldolgozását, a bor kezelését és értékesítését is ezekben a kis épületekben végezték. Villánykövesd nagyban hozzájárul a Villányi borvidék karakteres képéhez. Van olyan családi pincészet, ahol 40-50 ezer palack bort állítanak elő. Az 1754-ben olasz templomépítő mesterek által alkotott Batthyány-pince megtelik élettel, ugyanis minden év szeptemberének második felében itt rendezik meg az Európai Bordalfesztivál megnyitóját. A hatalmas földalatti borkatedrális látványa és akusztikája lenyűgözi a betérő látogatót.

2020.október. Fotó: Pavlényi Nikoletta

A pincesor előtti 2 hektárnyi nagyságú parkban a gyerekek is megtalálják a kedvükre megfelelő játékot. A családi bringatúrán a kicsiknek egy jó pihenőpont lehet.

Fotó: Szabó Kinga

A Fekete-hegy 341 méteres magasságával a Villányi-hegység keleti végén bújik meg. Nevét is elhelyezkedéséből kaphatta, mert bizonyos napszakokban a Szársomlyó árnyékában néha nem éri elég fény. Gazdag növényvilága igen értékes terület, ezért 1997-ben védetté nyilvánították. A település Villányhoz csupán 4 kilométer közelségben található, ahonnan rácsatlakozhatunk a Siklós felé vezető útra is. Több útvonalat is egybe tudunk kapcsolni, mert a Villányi borvidék nyugati és keleti oldalát összekötő új kerékpárút a bringások rendelkezésére áll.

Kapcsolódó

Bringatúrát szerveztek a Villányi borvidéken

Villány és Siklós között biciklitúrán, a hegyek között kerékpárversenyen vehettek részt a bringások a múlt hétvégén.