Kalandozás kerékpáron a villánykövesdi pincesoron

Itthon

2020. szeptember 21. Tokár Rita Bodor Csaba

Megosztás:

Villánykövesd méltán vált a turisták egyik kedvenc helyévé a háromszintes védett pincefalu.

A település az itt eredő, és innen Villányra folyó patak, azaz Kövesdről kapta a nevét még 1352-ben. A Fekete-hegy lábánál fekvő község a török kiűzésekor hadszíntérré változott, semmilyen polgári életre nem volt alkalmas ez a település. Hosszú időre volt szükség, hogy újra élhető legyen. A birtok házasság révén a Montenuovo hercegi család kezébe került. A megtelepült németség fejlettebb mezőgazdasági kultúrával rendelkezett, így a szőlőművelés is magasabb szintre került az évek során. Azonban a II.világháború után a német lakosságot kitelepítették, a kiváló szőlőtermesztési szakértelmet nehezen tudták pótolni. A környék szőlőkultúrájában sokat jelentett, hogy a településre számos szőlőhöz értő felvidéki család is települt.

A község állandó lakossága nem haladja meg a 300 főt, akik szőlőműveléssel, borászattal, falusi vendéglátással és szőlőoltvány termesztéssel foglalkoznak. A szorgalmas sváb jobbágyoknak köszönhető a vidék gazdasági fellendülése, amit a gazdag porták ma is tükröznek. Az ott élő lakosság őrzi az ősök hagyományait, több épületet, épületegyüttest helyi rendelettel nyilvánítottak védetté.

Fotó Bodor Csaba

Villánykövesd 57 egymáshoz szorosan tapadó pincéből áll, amely az ország egyik leglátványosabb műemlék együttese.

A szőlő feldolgozását, a bor kezelését és értékesítését is ezekben a kis épületekben végezték. Villánykövesd nagyban hozzájárul a Villányi borvidék karakteres képéhez. Van olyan családi pincészet, ahol 40-50 ezer palack bort állítanak elő. Az 1754-ben olasz templomépítő mesterek által alkotott Batthyány-pince megtelik élettel, ugyanis minden év szeptemberének második felében itt rendezik meg az Európai Bordalfesztivál megnyitóját. A hatalmas földalatti borkatedrális látványa és akusztikája lenyűgözi a betérő látogatót.

Fotó Bodor Csaba

A pincesor előtti 2 hektárnyi nagyságú parkban a gyerekek is megtalálják a kedvükre megfelelő játékot. A családi bringatúrán a kicsiknek egy jó pihenőpont lehet.

Fotó Bodor Csaba

A Fekete-hegy 341 méteres magasságával a Villányi-hegység keleti végén bújik meg. Nevét is elhelyezkedéséből kaphatta, mert bizonyos napszakokban a Szársomlyó árnyékában néha nem éri elég fény. Gazdag növényvilága igen értékes terület, ezért 1997-ben védetté nyilvánították.

A település Villányhoz csupán 4 kilométer közelségben található, ahonnan rácsatlakozhatunk a Siklós felé vezető útra is. Több útvonalat is egybe tudunk kapcsolni, mert a Villányi borvidék nyugati és keleti oldalát összekötő új kerékpárút a bringások rendelkezésére áll.