Kerékpárral Hortobágyon, az UNESCO Világörökség részén

Az alföldi pusztaságon bringázni különleges élmény.

Petőfi Sándor rajongott szülőföldjéért, ezért verseiben gyakran megemlítette, milyen látványban lehet annak része, aki meglátogatja a Tiszától a Dunáig nyúló rónaságot. Puszta, télen című versét is így indítja: “Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!” Valóban, amikor kora tavasszal az alföldi tájon bringáztunk, látszólag kihalt volt a táj, pedig tele van élettel. Ehhez viszont az kell, hogy autót hátrahagyva, kerékpáron tapasztaljuk meg, mit rejt ez a vadregényes táj.

A Hortobágyi Nemzeti Park területére érve egyből egy gémeskút várt minket. Csak látszólag monoton ez a táj, mert ahogy Hortobágy település felé tekertünk, megelevenedett Petőfi verse. A vadludak “ijedve keltek légi útra”, amikor elsuhantunk mellettük. Időnk se volt előkapni a fényképezőgépet, mert olyan gyorsan szálltak át az út egyik oldaláról a másikra.

Begurultunk a legkorábbi helységneveink közé tartozó Hortobágyra, mert már István király korából találunk róla említést.

1966 óta önálló településként létezik Hortobágy, amely több mit 1500 fővel büszkélkedhet. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park Kultúr-táj kategóriában az UNESCO Világörökség része.

Változatos és gazdag állatvilággal rendelkezik a Nemzeti Park, mint például az erdős részek közelében 300 fajtájú lepkeféle él. A több mint 300 éves Mátai Ménes központ is Hortobágyon kapott helyet. A Pusztai Állatparkban találkozhatunk erdélyi kopasznyakú tyúkokkal, a parlagi kecskékkel, rackákkal és mangalicákkal, hucul lovakkal, magyar szürke marhákkal is. 2006 óta Madárkórházzal is rendelkezik Hortobágy, ahol madárkertekkel, a madármentő kiállítást, öko-teleházat és látványkórházat magában foglaló látogatóházzal, nagyröpdével, tórendszerrel és játszókerttel várják a látogatókat.

Elkanyarodtunk bringáinkkal azokra a helyekre, ahol a régmúlt emlékeit őrzik, úgy mint a Pásztormúzeum, vagy Faluház. Évente kb 200000-en látogatják meg a Hortobágyot.

A kilenclyukú hídnak van egy varázsa, amikor megálltunk a Hortobágy folyó partjánál.

Nem is gondolnánk, hogy a csendes kis folyónak a teljes hossza 167,3 kilométer.

A hidak jelentették a holtágakon való átkelés lehetőségét. A fellendült kereskedelmi és útforgalom miatt építették meg ezeket az átkelőt. Viszont az áradások és a tűzvész megnehezítette a faszerkezetű építmény hosszú távú életét, ezért 1833-ban Povolny Ferenc tervei szerint megépítették a kilenclyukú kőhidat.

Egy legenda is kapcsolódik a hídhoz:

“Egyszer Ruzsa Sándort a Csárdában a pandúrok el akarták fogni, de Ő felpattant a lovára és mivel nem volt híd a folyón 9 szeretője állt a folyó vizébe és a hátukon ugratott át, így menekült meg.”

A Kilenclyukú híd szomszédságában már vízi színpad is helyet kapott. 2015-ben átadták a 8,5 km hosszú, a 33-as főútvonallal párhuzamosan futó kerékpáros és gyalogos turistautat. 

Az áprilisi Szent György-naphoz kapcsolják a Kihajtási Ünnepet és Kézműves vásárt Hortobágyon. Számos hiedelem és népszokás kötődik ehhez a naphoz: rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszőnek, mellyel az állatokat a legelőkre hajtották. Júliusi hétvégén pedig a lovaké a főszerep: Hortobágyi Lovasnapokon az amatőröktől kezdve a profi lovasokig bemutatják tudásukat.

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!