Kerékpárral egy nap alatt a Balaton körül

Szeptember 19-én és 20-án ismét bringások lepték el a Balaton körül futó kerékpárutat.

Hagyományos április végi Balatonkört a koronavírus miatt nem tudták megrendezni, de bíztunk a szeptember végi időpontban. Ügyesen fohászkodtak a szervezők, mert sikerült megtartani szombat hajnalban a XXI.Balatonkört. A legelső Balaton körüli túra a Föld Napja alkalmából 2000. április 22-én került megrendezésre siófoki rajt/cél helyszínnel. Az első túrákat még főúton, rendőri biztosítással szervezték, de az utóbbi időben a Balatont megkerülő kerékpárútra szorítkoztak. Sajnos ennek minősége hagy kívánnivalót maga után, emiatt néhány helyen nagyon oda kell figyelni szervezőknek és résztvevőknek egyaránt a balesetek elkerülése érdekében. Látszik már jó pár szakaszon a felújítási munkálatok eredménye is. 2007-ben elérték a 300 főt, 2008-ban 500 -nál is többen voltak, későbbi években már meghaladta a 2.500 főt is.

Korábbi évekhez hasonlóan Zamárdi volt a rajt és a célállomás, ahol már a hajnali órákban izgatottan várakoztunk az indulásra. A bringások lámpáinak fénye törte meg a pitymalló ég festői szépségét. A családi 25 kilométeres túrára később indultak el a biciklisek.

A túra résztvevői egy csoportban haladtak, ahogyan a klasszikus vezetett túráknál ez megszokott. A balatoni települések arra ébredhettek, hogy vidám bringások suhannak el a házuk előtt. Nem a versenyszellem éltetett minket, hanem a 200 kilométeres táv teljesítése.

Az első megállóban jólesett megpihenni, persze nem a 30 kilométer okozta fáradtság miatt, hanem mert a tó ébredező látványa, a reggeli, a friss kávé minket is életre keltett.

30-40 kilométerenként pihenőhelyeket alakítottak ki a szervezők, hogy némi frissítő itallal és néhány falat étellel próbáljanak életet vinni fáradt lábainkba. Az energiabevitel általában a lassan védjegyükké válik: pizza, kakaóscsiga, füstölt kolbász, pogácsa, nápolyi, müzli szelet, zsíros kenyér, lekváros kenyér, banán, üdítő, ásványvíz formájában lelhető fel.

A pihenőpontokon szerelő is segített, ha valami gondunk akadt a bringákkal.

Balatonkenese után és Balatonfüred belvárosában is az autósok türelmét tettük próbára, mert rendőri felvezetés mellett egy rövid szakaszon az úton tekertünk. Tihanynál elköszöntünk a 76 kilométeres kis kört teljesítőktől, akik a komp felé kanyarodtak el.

A napsütéses szeptemberi szombatot mások is kihasználták és sokszor a szembejövő bringásokra is figyelni kellett. Több ilyen csoport hangosan megjegyezte, vajon mit osztogatnak arra, hogy ilyen sokan vagyunk. Bizony nem is akármi várt minket, a válasz egyértelmű, a XX.Balatonkör teljesítése. Ilyenkor libasorban tekeregtünk az előttünk lévő biciklis után. Nagy türelmet és tudatos közlekedés biztonsági ismereteket igényelt: figyelni az előttünk lévőre, mikor fékez, de a mögöttünk lévőnek is jelezni megállási szándékunkat. Ne kanyarodjunk ki meggondolatlanul a szembejövő elé.

Az északi part tartogatott kisebb nagyobb emelkedőket, de egy jó lendülettel hamar teljesítettük a előttünk ágaskodó kihívást. Badacsonyban kicsit irigykedve néztünk a borozókra, akik hangos poháremeléssel kívántak nekünk jó utat.

A túrát egyénileg is lehetett teljesíteni, ezért egy-egy tetszőleges helyen megállhattunk szétnézni, pihenni.

Keszthely utáni szakaszon építik a főutat, ezért az autók forgalma lelassult, így volt idejük biztatni minket, természetesen kedves szavakkal. Útközben több helyen is találkoztunk szurkolókkal, akik buzdították hozzátartozóikat, hogy erőt adjanak a teljesítéshez.

A déli partra kanyarodva egymást érték a települések, szinte észrevétlenül hagytuk el és tekertünk át a másikba. A Balatoni Bringakör táblái segítettek a tájékozódásban és az útra felfestett jelzések is mutatták a megfelelő irányt.

Az utolsó pihenőponton a várva várt zsíros kenyér fogadott minket. Ekkor már túl voltunk 150 kilométeren és igazán jólesett ez a hagyományos “fogás”, frissítőnek pedig a forró tea.

A kilométerek egyre fogytak, néhányan alig várták már a célba érést, mások pedig sajnálták, hogy ilyen hamar véget ért ez a közös túrázás. Az pazar naplemente látványa igazán megkoronázta az utunk végét.

Zamárdiba érve már ránk sötétedett, talán ezért szerencsésebb a tavaszi időpont, amikor már hosszabbak a nappalok. Sebaj, a lényeg, hogy az évente megrendezésre kerülő Balatonkör nem maradt el 2020-ban. A célkapuban nyakunkba akasztottuk a megérdemelt érmet és egy tál forró gulyásleves mellett átbeszéltük a nap eseményeit.

Másnap, vasárnap még egy 76 kilométeres kisebb kört is megtettek az erőben lévő bringások. Vannak előnyei és hátrányai, ha ilyen nagy csoport a néhol szűk kerékpárúton együtt teker. Ez nem verseny, hanem a 206 kilométeres túra teljesítése, és ilyen hosszú távon jól esik a bringások motiváló jelenléte.

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!