Kerékpártúra a Csobánc tetejére Tapolcáról, érintve a Zalahaláp tanösvényt

Csobánc vára az 1250-es években épült a 376 méter magas tanúhegy tetején, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra a Keszthelyi-öböltől egészen Tihanyig, a Káli-medencére, a környező hegyekre.

A 28 kilométeres kerékpártúránkat a tapolcai Malom-tónál indítjuk, elbringázunk Zalahalápra, a magyar Stonehenghez, innen elgurulunk köves, murvás úton Hegyesdre, majd jöhet a mászás a Csobánc tetejére.

Tapolcáról Zalahaláp végéig kisforgalmú közúton bringázhatunk. A település vége előtt kell balra fordulnunk, a tanösvényt tábla jelzi. Kavicsos úton, itt-ott meredekebb emelkedőkön jutunk fel az elbányászott hegytetőre.

A Tapolcai-medence északi szélén álló, vulkáni hegy, a Haláp furcsa sziluettjével kilóg a klasszikus balatoni tanúhegyek közül. Az eredetileg koporsó formájú hegy felső részét teljesen elbányászták, a Haláp 2019-ig a turistáktól elzárt bányaterület volt. A bányászat megszűnésével nyitották meg a hegy geológiai és természeti csodáit bemutató 3 kilométeres tanösvényt. A rövid táv ellenére, változatos és számos geológiai különlegességet tartogató kirándulásban lesz részünk. A mélység helyenként szédítő, a sziklás hegyoldal pedig omladékony.

A Haláp a Balaton-felvidék tanúhegyei közül a legfiatalabb. A 6 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredményeként látványos 5 és 6 szögletű, oszlopos elválasztású bazalttömböket láthatunk a kráter oldalában. A lávakifolyások itt nemcsak függőlegesek, mint a Hegyestűn, hanem vízszintes és ferde irányban is láthatók. Az óriási, központi kráter látványa döbbenetes, a sziklakúpról a panoráma egészen csodálatos.

A hegytetőről, eleinte szőlősorok között gurulhatunk, majd döngölt fehér kavicsos útszakaszon érjük el a Hegyesd község határában emelkedő 281 méter magas vulkáni kúpot. A hegytető kerékpárral nem járható. Murvás, erdei úton kerüljük meg déli irányból a dombot, majd érkezünk meg a településre, melynek határában egy több mint 200 éves kőhíd található. Amit biztosan tudunk, hogy a kétnyílású boltozatos kőhíd már szerepel egy 1784-es térképen.

A híd mellvédjén van egy szoborfülke, s a vasrács mögött Nepomuki Szent János szobra található. Ő volt a hidak, a folyók, a vízimolnárok védőszentje. A szobor feje sajnos nem eredeti, mert az 1950-es években a rácsot kifeszítették, a szobrot a vízbe dobták, a feje letörött, a víz pedig magával vitte. 1998-ban azonban a Hegyesdért Közalapítvány felújította a fülkét és helyreállíttatta a szobrot.

Irány a Csobánc, ami nem adja könnyen magát

Hogy miért érdemes felszenvedni magunkat a Csobáncra? Egyrészt azért, mert itt találhatók a csobánci vár több mint 750 éves romjai, másrészt innen nyílik a Balaton-felvidékre a legszebb és legteljesebb panoráma. Aki megteszi a közel 3 kilométeres utat a hegytetőre, garantáljuk, hogy nem fog csalódni, ezt be is mutatjuk a pár napja készült fotóinkkal.

Megtapasztalták ezt a török seregek is, hiszen többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elfoglalniuk a Tapolcai-medence csonka kúp alakú, bazaltsapkás tanúhegy tetején álló erődítményt. Még a hűvösebb, decemberi napokon is megizzasztja a túrázót mire felér a hegytetőre.

A csúcsra a hegy lába alatt elterülő két faluból, Diszelről vagy Gyulakeszi felől is feljuthatunk. A kényelmesebb Gyulakeszi központjából indulva megközelíteni, a zöld túrajelzést követve, mi ezért Diszel felől tekerünk. Az utat kizárólag a haladó bringásoknak ajánljuk, és lesznek szakaszok ahol a kerékpárról le kell szállnunk, főleg a téli időben. Az út nem hosszú, de folyamatosan emelkedik sziklás és köves.

A hegy oldalában szőlőültetvények fekszenek. Bőven láthatunk, gazdátlan, elhagyatott présházakat. Vannak amelyek kifejezetten szépek és gondozottak. Pici “VÁR” feliratok jelzik az útvonalat, közben leülhetünk megpihenni és megcsodálni a környező tanúhegyeket: a Badacsonyt, a Szent György-hegyet, a Tóti-hegyet, Gulácsot.

A Csobánc szeles fennsíkjára megérkezni minden fáradságot megér!

A lapos hegytetőn alig van egy-két fa, így a kilátást semmi sem zavarja. Távolban megcsillan a Balaton, szép időben lábunk előtt hever a Balaton-felvidék legszebb körpanorámája.

A csobánci vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el. Az 1270-es években elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak. Az 1300-as években már a dél-itáliai Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.

Legyőzhetetlen

A 16. század második felében elérkezett a harcos időszak a csobánci vár életében. 1541 – Buda török kézre kerülése – után hadászati jelentősége megnőtt. A Csobáncot több ízben ostromolták az oszmán csapatok, megpróbálták bevenni, de sosem jártak sikerrel. Ekkoriban volt a vár ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László volt. 1699-ben a várat az Esterházy hercegi família vette meg.

A vár történetének legfényesebb napja 1707. Február 25-én jött el. Az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget. Az osztrák, német, dán, szerb és labanc-magyar ostromlók mintegy 400 főt vesztettek, köztük 52 tisztet és az osztagot vezénylő Kreutz ezredest. 1709-ben császári kézbe került. 1722-ben már lerombolt várként említik a dunántúli erősségek jegyzékében.

1953-ban régészeti ásatások és állagmegóvási munkálatok indultak a várban, 1957 óta pedig domborműves emléktábla őrzi a kuruc várvédők emlékét a lakótorony falán.

E csodálatos terepet a siklóernyősök is felfedezték maguknak. Ott jártunkkor is repkedtek a hegyoldalban felszálló légáramlatokban.

Az idő a naplemente végére már elég hűvössé vált, így a páratlan naplementével gazdagodva, a lefele vezető út során még egy gyors pillantást tettünk a Csobánc déli szoknyáján álló klasszicista kápolnára.

A műemléki védettségű, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású Szent Donát-kápolnát egy korábban itt álló épület helyén emelték 1830 körül. A szőlőhegyi kápolnákat gyakran Szent Donát, a 4. században élt püspök kegyelmébe ajánlották, a legenda szerint ugyanis ő megvédi a termést a természeti károktól, különösen a villámcsapástól és jégesőtől.

Eltévedni nehéz, a hegy jól ellátott turistajelzésekkel. Kerékpár nélkül, akár gyerekekkel is látogatható egész évben.

Adatok és letölthető térkép / gpx:

  • Táv: 28 km, szint: 470 méter, idő fotózással: 4 óra, nehézség: közepes (kivéve a Csobánc)
  • Letölthető GPX fájl az útvonalról IDE KATTINTVA

 

A cikkben szereplő Haibike elektromos kerékpárt a tószegi Accell Hunland Kft., Magyarország legnagyobb kerékpár összeszerelő gyára biztosította. A vállalat az elektromos kerékpárok fontos szállítója Európában, ahol bevétel tekintetében piacvezető. A holland Accell Group nemzetközi kerékpárgyártó cég hazai leányvállalatát Magyarország 100 legnagyobb vállalata között tarják számon. A cégcsoport legismertebb márkái: Batavus, Sparta, Koga, Ghost, Haibike, Winora, Sinus, Raleigh, Diamondback, Lapierre, Tunturi, Atala.

Az Accell Group 15 országban – köztük Hollandiában, Németországban, Franciaországban, Törökországban, Kínában – közel 3300 főt foglalkoztat és több mint 80 országban értékesíti termékeit. A csoport vezető szerepet tölt be a kerékpárok, kerékpár-alkatrészek és -kiegészítők közép- és felsőkategóriás szegmenseiben Nyugat-Európában, és az Egyesült Királyságban.

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!