Őszi kalandozás kerékpárral a Felsőtárkányi-tóhoz

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút, a Szila-forrás tava, a Bükki Nemzeti Park Látogató- és Oktatóközpontja, a tanösvények mind mágnesként vonzzák a turistákat.

Nehéz egyetlen mondatban meghatározni, miben rejlik Eger és környékének varázsa. Gazdag kulturális és történelmi múlttal rendelkezik, páratlan a borvidék zamatos ízvilága, termálfürdői csábítják a gyógyulni vágyókat és nem utolsó sorban egy csodálatos környezet ölelésében találjuk. Bringás szemmel nézve is egy ideális környék: akár családi túrára szeretnénk indulni, akár meredek emelkedők meghódítására vállalkozunk, mindenféle nehézségű útvonalat a rendelkezésünkre áll. Eger központjából 50 kilométerre található a Tisza-tó, de hasonló távolságra van a Mátra vadregényes emelkedői, viszont a Bükk szépséges vonulatai szinte egy karnyújtásnyira fekszenek. A családok számára is az egyik legideálisabb a Felsőtárkány felé vezető kerékpáros útvonal, amely egy tökéletesen kitáblázott útszakasz.

Olyan különlegességet rejt ez az egy kilométer hosszú szakasz Felnémet felé, amely ritka hazánkban.

A feltaláló-kivitelező egyszer elnézett egy kanyart a sötétben, és elesett a kerékpárjával. Ezért kifejlesztette a foszforeszkáló útfestést, melyet egyszerűen már a meglévő jelzésre festett, egy új bevonat került rá. Csekély fény mellett is feltöltődik, így akár 6-8 órás világításra is képes. Farkas Tibor, a feltaláló mindenféle körülmény között tesztelte, hogyan változik a festék minősége, láthatósága.

Felsőtárkány felé kerékpáros pihenőpontok is rendelkezésre állnak a megfáradt utazóknak.

A közlekedési útjelző táblák mind segítenek abban, hogy  követni tudják a túrázók a Kerékpárral a Bükkön át útvonalát. A biztonság kedvéért figyeltük a Garmin 1030 Plus  kijelzőjét, ami pityegéssel “helyeselte” az irányt.

A Tárkányi-patak völgyében fekszik a település, ahová gyakran érkeznek kirándulók. A kerékpárút Felsőtárkány felső utcáin halad, így a forgalmas útszakaszt elkerülik a bringások.

A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban, a Vár-hegyet találjuk, amely egy hosszú hegygerinc legmagasabb része. A régészek szerint az Árpád-kor idején építették a kőfalat. A kerékpárútról néhol látható a környező hegyek vonulata.

A Bükki Nemzeti Park területén tekertünk, amely az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkjaként 1976. december 28-án alakult meg. Jelenlegi területe 43168 hektár, amiből 6009 hektár fokozottan védett.

50 hegycsúcs emelkedik 900 méter fölé a Bükkben, ezekből mintegy tizenegy 950 méternél is magasabb. Fennsíkja pedig 800 méter feletti magasságban fekszik.

Kerékpárral a Bükkben útvonal táblájával több helyen is találkoztunk, amely segít a bringásokat a helyes irány megtalálásában.

A település határában eredő patakokat a Tárkányi-patak gyűjti össze. Legjelentősebb a Szikla-forrás, amely a település északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre.

A tó bármelyik évszakban vonzza a látogatókat. A családi bringatúrák egyik kedvelt úti célja, mert a fák között játszótér várja a gyerekeket és a büfék kínálata is változatos. Innen akár három tanösvényen is elindulhatunk túrázni.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a Bükk-vidéken 4,8 km hosszú vonalon közlekedik. 2015-ben felújították a barátréti vonal Sziklaforrásig tartó szakaszát, az új végállomás a fűtőház helyett a Sziklaforrás lett. A megállóhely közelében a virágtartók is az erdei vasútra emlékeztetnek.

A kevesebb mint 20 kilométeres kerékpártúra gyerekekkel is ideális, mert forgalomtól elzárt területen halad.

A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!