Az Év Erdei Kerékpárútja 2022: Szalajka-völgy – Olasz-kapu

Az Országos Erdészeti Egyesület hirdette meg 2022-ben is a pályázatot, amelyben Magyarország legkedveltebb erdei kerékpárútját keresték.

A nagyközönség öt kiválasztott erdei bicikliút egyikére adhatta le szavazatát. Első helyen végzett a Bükk hegységi Szalajka-völgy és Olasz-kapu között húzódó 10 kilométeres kerékpárút, ezzel ez az útvonal nyerte el 2022-ben az Év Erdei Kerékpárútja megtisztelő címet.

Az Országos Erdészeti Egyesület Facebook oldalán hirdette meg a versenyt, amelynek sajnos semmilyen média visszhangot nem adtak, így a Bringazas.hu, mint Magyarország legnagyobb elérésű kerékpáros turisztikai oldala sem kapott semmilyen hivatalos értesítést a verseny elindulásáról és a verseny győzteséről sem. Az erdészet által kiválasztott TOP 5 kerékpárutat 1 fotóval mutatták be.

A Királykúti nyereg – Pilismarót, Patca-Bőszénfa, Új-Hermes – Görbehalom, Hideg-völgyi körtúra, Szalajka-völgy – Olasz-kapu kerékpárutakra összesen 665 szavazat (lájk) érkezett, a győztesre 320, ez jól mutatja, hogy a kerékpáros társadalom nem tudott a versenyről.

Eltekintve a fent leírtaktól, bemutatjuk részletesen Az Év Erdei kerékpárútjának “megválasztott” Szalajka-völgy Olasz-kapu közötti kerékpárutat, és a körülötte lévő látnivalókat.

Szilvásvárad egy igazi kincsesláda a Bükk középső részén, Egertől 28 kilométerre található, a turisták kedvelt kirándulóhelye. A település múltjának érdekessége, hogy az ásatások során 35–40000 éves leletekre bukkantak. A Szalajka-völgyet a turistáknak csak a 20. század közepétől engedélyezett látogatni, addig elzárt rész volt.

A település centrumában található az Állami Ménesgazdaság Lipicai Lovasközpontja. Autóval érkezve itt van lehetőségünk parkolni. A helyszínen működik kerékpárkölcsönző, ahol elektromos kerékpárok is rendelkezésre állnak, így a bringázás lehetősége mindenki számára adott. Túránkhoz a Haibike elektromos bringákat az Aktív Magyarország biztosította.

Szilvásvárad legszebb részeit a túra végére hagyjuk. Indulás után a Pisztráng büfé előtt elfordulunk balra és jöhet a meredek emelkedőkkel tarkított útvonal. Az első megálló gyalogosan is megközelíthető Szilvásváradról, amely nem más mint a Millenniumi kilátó 585 méter magasságban gyönyörű panorámával. 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült el a 20 méter magas, faszerkezetű kilátó. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegycsúcsai is láthatóak.

A kilátó után tovább haladva a táj egészen csodálatossá vált, káprázatosak a Bükk őszi színei. Az Olasz kapu egyben a Szalajka-völgy bejárata is. Ezt a sziklavágást az első világháború idején 18 olasz hadifogoly végezte, hogy a kisvasútnak utat nyissanak. A falba egy emléktáblát is elhelyeztek. Nem messze található a Bükk második legmagasabb pontja, az Istállós-kő és a Zsidó-rét, amely a híres karsztfennsík második legnagyobb rétje. A Bükk-hegység több mint 90 százalékát erdő borítja. A Bükki Nemzeti Parkot 1977-ben hozták létre, hogy megörökítse és fenntartsa az utókor számára a Bükk-vidék élővilágának és kultúrájának értékeit, hagyományait. A túravezetőnk elmondta azt is, hogy a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területei közé tartozik, úgy mint a Nagy-mező. Érdekessége, hogy 770-790 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik, körülötte pedig 850-900 méter magas bércek veszik körül.

A túránk elején az emelkedővel küzdöttünk, így visszafele élvezhettük a gurulás örömét. Ősszel már elég hűvös a menetszél, ezért a mellény, a csősál, a kesztyű nagyon hasznosnak bizonyul egy ilyen túrán.

A völgybe visszagurulva, a Pisztrángos Büfénél balra fordulunk, hogy a napunk végén ámulatba essünk. A Bükk-vidék egyik legszebb, a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része a Szalajka-völgy.

Kiváló aszfaltozott úton tekertünk, egészen a Fátyol-vízesésig, ami az egyik fő nevezetessége a térségnek, hazánk kiemelkedő természeti szépsége. Nem a hirtelen lezúduló eséséről nevezetes, hanem inkább a 17 méter hosszú, 18 lépcsővel szabdalt látványától.

Alig haladunk tovább, máris egy újabb igazi különlegességet láthatunk: az erdei kisvasutat, amely évente kb 200 000 vendéget szállít a völgy belsejébe.

A Felső-tó vidéke és a tó kristálytiszta vize minden várakozást és képzeletet felülmúl. A Sipovics tengerszem néven is ismert gyöngyszem keletkezése a Szalajka-patak több helyen való felduzzasztásának köszönhető.

Visszafele a híres Szikla-forrásnál is megálltunk, mivel a nevéből is adódóan a sziklafal hasadékából folyik a víz a Kis-tóba. A mérések szerint a vízgyűjtő területe 4-6 km², mert a mélyben szövevényes barlangrendszer található. A Bükk-fennsík elnyeli a lehullott csapadékot és a hasadékokon keresztül tör a felszínre. A víz hőmérséklete melegebb, mint a Szalajka-pataké, mivel a mélyben van ideje felmelegedni.

Az erdőben járva-kelve gyertyános-tölgyesek, bükkösök, égerfák, kocsányos és csertölgyek kísérnek bennünket, és ha már itt járunk, ne felejtsük el megkóstolni a vidék specialitását, a füstölt-sült pisztrángot.

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!