A gyönyörű Egerszalókról indultunk el bringáinkkal, hogy egy időre magunk mögött hagyva a Bükk domborulatait, felfedezzük a közeli Mátra hegyeit is.

Egerszalók-Kékes

Szakasz hossza: kb 50 km

Nehézség: 5/5

Fotó Tokár Rita

Egerszalók gyógyvizében feltöltődve máris egy emelkedővel indul a túránk. A Széchenyi István úton haladunk Verpelét irányába, és az első 2-3 kilométer alatt az az 5-6 %-os emelkedő csak egy kis bemelegítés a ránk váró csúcstámadáshoz, mert a célunk: Magyarország legmagasabb pontja, a Kékes.

Fotó Tokár Rita

Kanyargós út vezet Verpelétre, a Tarna-völgyében. Ez az út egy külön brinagtúrát igényel, ezért erről egy későbbi beszámolónkban olvashatnak. Elkezdődött a kerékpárút kialakítása is, ahogyan korábbi cikkünk már írtunk róla.

Verpelét 2013 óta büszkélkedhet városi ranggal, de létezéséről már a 13.században írásos dokumentumok tanúskodnak. A város központjában, egy nagy téren, régi kovácsműhely áll, amely a helyi hagyomány szerint még Mátyás király idejében épült. Verpelét határában található az országban egyedülálló módon épségben maradt vulkáni képződménye, melynek csúcsára egy tanösvény vezet fel. A Vár-hegy csúcsáról páratlan panoráma nyílik a Mátra vonulataira, illetve a Tarna völgyére is.

A dimbes-dombos út mentén a Mátra csúcsai hívogatnak minket, de még előttünk van a kisnánai vár, Markaz csendes vize és a Szent Anna kápolna Abasáron.

Fotó Zsiga Csaba

Kisnána, mint a Mátra környéki települések többsége, az Aba nemzetség tulajdonát képezte. Két évvel Buda eleste után 1543-ban a törökök Kisnánát is lerombolták. Mivel a vár hadászati jelentősége megszűnt, elindult a pusztulása és csak az 1960-as években állították helyre. Kisnána várát nem a hegy tetején kell keresni, hanem a település központjában található

Fotó Tokár Rita

Domoszló községtől már csak 5 kilométerre van Markaz. A község végétől (nem túl jó minőségű) kerékpárút is található.

Fotó Tokár Rita

Egy igazi gyöngyszem a Mátra lábánál, ezt az egyik helyi születésű író versben is megfogalmazta. A verssorokból kitűnik, hogy kedvező természeti adottságokkal rendelkezik.

“Ahol a Mátra és az Alföld összeér,
Ahol egy nagy tóba fut sok hegyi ér,
Ott van az én falum, neve Markaz… (Nagy István)

A markazi tó kihagyhatatlan pihenő pont, akár távolból is nyugalmat sugároz a kék színe.

Fotó Tokár Rita

A tó felülete 154 ha, 8,7 millió köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége pedig 14–15 m. Mátrai Erőmű Rt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál. Az idelátogató vendégeknek szálláshelyet, számos szép látnivalót és szabadidős programokat nyújt. A tó vízi sportolásra, horgászatra alkalmas, télen, ha befagy, kiváló korcsolyapálya.

Fotó Tokár Rita

A vadászat iránt érdeklődőket gazdag vadállomány várja a markazi erdőkben. A túrázók a faluközpontból induló jelzett turistautakon érhetik el az országos kéktúra útvonalát, mely a Kékestetőn át vezet. A falu közepén meleg vizű forrás fakad, mely télen sem fagy be. Ezt zsilippel elrekesztve kicsiny tóvá szélesedik.

Innen már csak egy ugrásra van Abasár és megkezdődik a Mátra ezerszínű arcának felfedezése. A Mátra forrásokban, patakokban gazdag, mintegy 360 forrás fedezhető fel. Vízhozamuk változó, nagyban függ a csapadék mennyiségétől és 47 forrás hozama éri el a 10 l/perc mennyiséget. Így a túrázók gyakori célpontjuk ez a terület. A bringásoknak pedig igazi kihívás, hiszen Abasárról megkezdődik a folyamatos emelkedés Mátrafüredre és tovább a célpontunkig.

Fotó Mák István

Mielőtt tovább haladnánk, vessük bele magunkat a kincsek felfedezésébe, hiszen aki montival érkezik, annak pazar látványban és élményben lehet része az erődbe betérve.  Abasáron elkanyarodunk a Kis Mária utcára, ami egy csendes, elhagyatott aszfaltos út a szőlők felé. Az éles kanyar után már csak murvás, földút visz fel a Sár-hegyen található Szent Anna-kápolnához. A szemünk elé tárul az Alföld hosszan elnyúló síksága.

Fotó Indafoto/tmfagy

Abasár kiváló adottságainak köszönhetően a kirándulók és a bortúrázók körében is kedvelt hely, a Mátrai borvidék fontos települése, a hozzá tartozó Sár-hegy ráadásul a legmagasabb szőlőtermő területek egyike, így nagyon különleges helyszínnek számít.

Visszatérünk az aszfaltra, amely már érezteti hegyi mivoltát, hiszen Mátrafüredig folyamatosan tartja a 3-5 %-os emelkedést. Személy szerint ez az egyik kedvenc mátrai településem, mivel ez a kicsiny „gazdag” falucska, minden hónapban tartogat valami programot, és természeti kincsei felfedezésre várnak. A pálosvörösmarti útról rácsatlakozunk a 24-es gyöngyösi főútra. Onnan érkező bringások kerékpárúton érkeznek Mátrafüredre. A ma is működő kisvasút sínpárjai jelzik, hogy turisták érdeklődve látogatják a Gyöngyös-Mátrafüred közötti tájat.

Fotó Tokár Rita

Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hidegvízű fürdőjére utalva, Ótátrafüred mintájára. Sok változáson ment át az évek alatt, de nem állt meg a múltban, mert hatalmas fellendülés érezhető az épületeken és az utcákon is, megtartva különleges mátrai hangulatát. Érdemes felfedezi ezt a kicsi települést, mert minden utcája, erdeje, sőt a Kozmáry-kilátó magával ragadja az ide látogató vendégeit. Mielőtt tovább folytatnánk a mászást a Kékesre, felsétálunk az előbb említett kilátóba, hogy a magasból egy lélegzetelállító panorámában szemügyre vegyük a környéket.

Fotó Tokár Rita

Láthatjuk a füstölgő visontai hőerőművet, majd tőle jobbra a Sár-hegyet, melynek másik oldalán jártunk nem is olyan régen a Szent Anna kápolnánál. A Pipishegy repülőtere évtizedekig katonai kiképző repülőtérként üzemelt, de napjainkban már elsősorban sport célra használják. A közelebbi eső részén a fák ölelésében megvillan az erdészeti középiskola épülete is. A távolban Gyöngyös és Gyöngyössolymos házai köszönnek ránk. Ha még tovább fordulunk, megláthatjuk a sárga tornyot, amelyet majd bringatúránkon még közelebbről is szemügyre vesszük, ez a sástói kilátó. Ahogy a panoráma bezárul, egyben megvillantja túránk végpontja magát, a kékesi csúcs.

Mátrafüred minden hónapban kínál sportolási, aktív mozgásra buzdító programokat, lehetőséget, a település központjából indulva. Ha már visszatérünk oda, akkor a Kallók völgyében tavasztól késő őszig kirándulók kedvenc helyét is meglátogatjuk. A Zsiványok tanyája és a Bene patak csörgedező vize tökéletes kikapcsolódás minden megfáradt túrázónak, bringázónak.

Fotó Mák István

A bátor downhilles bringások is itt fejezik be a Kékesről való ereszkedésüket, hiszen kb 7 kilométer hosszan 700 métert ereszkedhetnek a mesebelien szép erdőn keresztül. Sőt zarándokúttal is büszkélkedhet a település, mert a Mária út egyik állomása itt található.

Még megannyi látnivaló található Mátrafüreden, de vár ránk a kitűzött célunk, a Kékes, így búcsút veszünk tőle és a 24-es úton tekerünk tovább. Kanyargós úton néha megvillan, milyen magasan is vagyunk, persze a folyamatos emelkedésből is érezhető.

Fotó Zsiga Csaba

Az út bal oldalán egy rövidke pihenőt tartunk, mert Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben. Egy üzemképtelen fúrótoronyból alakítottak ki az 50 méter magas kilátót.

Fotó Mák István

Fotó Mák István

Fotó Tokár Rita

Fotó Mák István

Innen már nem sok, csak 9 kilométer vár ránk, viszont ahogy az elmúlt szakasz is, kanyargós, emelkedőkkel tarkított. A kalandpark az út jobb oldalán található, bobpályával, átcsúszó pályával, különböző kalandos elemekkel. Mátraházán végre meglátjuk a táblát, amely jelzi, hogy már nem sok van hátra. Nem adja magát könnyen ez a hegy, minden méterért megküzdünk. Lassan befejeződik az útburkolat felújítása, így hamarosan tükörsima aszfalton lehetőségünk lesz meghódítani az ország legmagasabb pontját, az 1014 méteres Kékest.

Fotó Tokár Rita

Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál. Sok bringásnak jelent kihívást, hogy felérjen a kilátópontba.

Fotó Mák István

A magyar országúti kerékpáros körverseny, a Tour de Hongrie első kategóriás és egyben legnehezebb emelkedője a Kékesre vezet. 2001-től szinte minden évben itt rendezik a hegyi befutóval végződő, legnehezebb szakaszt, ahol a versenyzőknek a hegy aljától a csúcsig kb. 800 m szintkülönbséget kell leküzdeniük. Ezenkívül kisebb nagyobb országúti, mountain bike, downhill kerékpárversenyeket is rendeznek itt. Kékestetőn két fő lesiklópálya található: a meredekebb északi (600 m hossz, 180 m szintkülönbség) és a lankásabb déli (1800 m hossz, 230 m szintkülönbség). Ez Magyarország leghosszabb sípályája.

Fotó Zsiga Csaba

Túránk végpontja a nemzeti színűre festet kő, amely jelzi a magassági pontot. A folytatásában Parád felé vesszük majd az irányt.