Kerékpártúra az aggteleki Baradla-barlang környékén
Az Aggteleki Nemzeti Park területén található a Baradla-barlang, amely több mint 25 kilométeres barlangrendszert foglal magában.
Táv: kb 20 km
Nehézség: 5/2
A körtúránk során bringával bejártuk Égerszögtől Rudabányáig tartó szakaszt, melynek bemutatását az előző beszámolónkban, Ragályon fejeztük be. Az alig több száz lelket számláló települést magunk mögött hagyva a dimbes-dombos útszakasz vette kezdetét. Egy-egy kanyarban még feltűntek a Tátra hívogató havas csúcsai is, melyeket egészen közelinek éreztünk. A táj fürkészése közben még a tehenek is megnéztek minket, ahogy elsuhantunk az egymást követő dombok között.
A csendes Trizs településen hamar keresztül tekertünk és máris az Aggteleki Nemzeti Park területén kerékpároztunk. A több mint 20 ezer hektáros területen az erdő közvetlen ölelésében haladtunk, egyre közelebb érve Aggtelekhez. Kijelölt kerékpárúttal nem találkoztunk, de alig néhány autó előzött meg minket.
Aggtelek már a 13.századtól szerepel a forrásokban, kiállva az idő minden nehézségét. A 19.század közepén szinte az összes ház a faluban leégett egy tűzvész következtében, kivétel a templom és egy lakóház. A második világháború idején az átvonuló szovjet csapatok se kímélték a környéket. Megerősödve a csapásoktól, hazánk egyik igazi, egyedi különleges helye lett.
A település központjában található benzinkútnál balra kanyarodtunk a barlang felé vezető útra. A koronavírus idején nagy volt erre a csend, alig néhány párocska sétálgatott a parkban. Kerékpárjainkat letámasztva közelebbről is megismerkedtünk a környékkel.
A Gömör-Tornai-karszt vidék hazánkat körül ölelő Kárpátok jellegét képviseli. A több mint 25 kilométernyi barlangrendszer egy része átnyúlik Szlovákiba is. Akik szeretnék megtekinteni a hegyvidék bendőjében található látványos forma- és színvilágú cseppköveket, akkor a Baradla-barlang tökéletes célpont, amely 1995-től már az UNESCO világörökség része. A barlangban az átlagos hőmérséklet 10 °C, a relatív páratartalom 95-100%. Három bejárata közül az egyik Aggteleken található egy hatalmas sziklafal tövében.
Jelenleg még csendes a környék, hamarosan újra várja a barlang és a Látogatóközpont az ide érkező vendégeket.
A turistaház mögött egy keskeny vadregényes ösvény vezet a szikla tetejére, ahonnan a Heves-Borsodi dombság és távolban a Bükk is feltűnik. Újra kerékpárra pattantunk és folytattuk az utunkat Jósvafő irányába. Kanyargó útban gazdag szakasz következett, melyben hamar eltűntek mögöttünk Aggtelek házai.
Alig tettünk meg néhány kilométert máris megérkeztünk a Vörös-tóhoz és a Medve-sziklákhoz. Könnyen kitaláltuk, miről is kapta ez a tó a nevét, hiszen a vas-oxidos talaj vörösre festi a színét. Ennek hátterében az áll, hogy régen itt legeltetették az állatokat, így a felvert talaj felszíne belemosódott a tóba.
A Vörös-tó nyitott volt a hegy belseje felé, de a hordalékok eltömítették a bejáratát, ezért a csapadékvíz megrekedt a felszínen.
A Medve-sziklák egy régebbi földtörténeti korban született karszt emléke.
Megérkeztünk a Baradla-barlang másik bejáratához. Ha ezt az útvonalat választjuk a cseppkövek felfedezésére, akkor itt találhatjuk a leghosszabb, villanyvilágítással ellátott szakaszt, amely 2300 m hosszú. A hegy gyomrában lévő túra során érintik Magyarország legmagasabb állócseppkövét, és az Óriások termét is.
A körtúránk ezen része itt véget is ért, következő beszámolóban egy igazi elvarázsolt falu, Jósvafő környékét mutatjuk be.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.