Az előző bükki túránkat a csodálatos egri Érsekkertben fejeztük be, ezért innen folytatódik a túránk a bor és gyógyvizek ölelésében.

Teljes táv: 20 km

Eger azon kevés városok egyike, mely teljes hosszában, kijelölt úton végig kerékpározható. A forgalmasabb utaknál elkülönített kerékpárúton haladhatunk, így a legkisebbek számára is biztonságban szelhető át a város. Az úthálózat legkülönlegesebb szakasza a Dobó tér mellett halad, ahol egészen közel, pár centire bringázhatunk az Eger-patak partján.

Fotó Eger Önkormányzata

Van még bőven látnivaló, amikor a városból kifelé haladunk Egerszalók felé. Rákanyarodunk a Szvorényi József utcára, majd innen jobbra térve a Kőkút utcára egy igazán különleges völgybe érkezünk.

Magyarországnak egyetlen olyan települése sincs, ahol annyi föld alatti üreg és pince lenne, mint Egerben. A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert.

Fotó Egri Bornegyed

A Szépasszony-völgy nevének említésének első levéltári emléke 1843-ból származik. A Völgy nevének eredetéről több történet is született. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője, akinek áldozatokat mutattak be ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról beszéltek, aki itt árusított finom borokat az egyik pincében. Mások szerint egy úri villa kikapós szépasszonyáról kapta a Völgy a nevét. A Völgy ma már több, mint 150 pincét számlál, hangulatát és az itt kapható borok minőségét dicsérte számtalan költő: Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Márai Sándor is.

Fotó Minden ami Eger

Szinte képtelenség mindegyik pincében megkóstolni a legfinomabb borokat, de így érezhető a völgy különleges hangulata. Folytatjuk a kerékpár túránkat, visszatérve a Szalóki útra, ahonnan lekanyarodtunk a kitérőre. Egy rövidke, kb 3 kilométeres szakaszon huncut módon emelkedik az út. Elérkezünk az Egerszólát jelző tábláig, ahol bekanyarodunk a település irányába. A Kossuth Lajos utcán gurulunk, miközben a dombok között megcsillan a Laskóvölgyi-víztározó.

Foto Minden ami Eger

Ez a tó a legnagyobb vízfelület a Bükkalján, közel 120 ha, igaz mesterséges víztározóként jött létre, de ma már olyan ritka állatfajok élőhelyévé vált, melyhez számtalan madármegfigyelő csoport érkezik évről-évre. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.

Ismét kerékpárra pattanunk és begurulunk Egerszalók csendes utcáira, miközben családi pincészetek és nívósabb borászatok csalogatnak kóstolásra minket. Több száz méteres tufa pincékkel, borszentéllyel, bortrezorral és kétszintes pincével is találkozhatunk a településen.

Fotó Gyógyvizek Völgye

A Sáfrány utca végén tartunk egy megállót, mert itt nem múzeum, nem skanzen, hanem egy igazán kedves, múltbéli hely található, ahol a “mesélők” segítségével visszarepülhetünk a nagymamáink idejébe. Betekinthetünk a múltbéli tájak, korok, bútorok világába. Az ügyes kezűek egy-egy kézműves foglalkozáshoz is csatlakozhatnak, ahol a kosárfonást, gyertyamártást, tűzzománcozást próbálhatják ki. Egerszalókon a 20.sz. közepén 33 barlanglakás volt. Feltételezhető, hogy a lakások a 17-18. században készültek. A legutolsókat a 20. század végén még lakták.

Fotó Kecskés Barbara

Az Ady Endre utcáról pedig a Betyárbújó kaptárkő érhető el, ez egy régi bújóhely lehetett, ott ahonnét az egész falu belátható, amelyet Hungarikum címmel díjaztak nemrégiben.

Miután meglátogattuk ezeket az értékeket őrző helyeket, tovább folytatjuk az utunkat a tökéletesen kialakított, napelemes közvilágítással ellátott kerékpárúton a település végén található sódombig.

Fotó Minden ami Eger

Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből (410 m-ről) feltörő hévízforrás, mely 65-68 °C-os. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. Ehhez hasonlót legközelebb Törökországban találni. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni, sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik. 2016 évben a gyógyforrások, a gyógyfürdő és környezete elnyerte a gyógyhelyi minősítést.

Ahogy korábban is írtunk róla, 2020. áprilisra fog elkészülni az a kerékpárút, amely 4,8 kilométer hosszú, 3 és fél méter széles lesz és összeköti majd Egert az egerszalóki gyógyfürdővel.

Fotó Egerszalók Önkormányzata

Tovább haladunk a következő településig, Demjénig a jól kiépített bringaúton, ahol futók, gyalogosok és a kerékpárosok kényelmesen elférnek egymás mellett. Az út mentén, lámpatestek világítják meg az utat esténként, melyek takarékos energiaellátását napelemek segítik.

Fotó H.Szabó Sándor

A település elején már meg is pillantjuk a demjéni Termál Völgyet, amelynek megálmodói római kori fürdő hangulatát varázsoltak ide. Az se baj, ha későn érkezünk meg ide, mert egész évben egyedülállóan meghosszabbított nyitva tartással rendelkezik a fürdő (minden nap hajnali 2 óráig van nyitva). Egy varázslatosan romantikus éjszakai fürdőzés élményben lehet részünk a kivilágított medencékkel a szikrázóan csillagos égbolt alatt.

Demjén másik határában is megpihentetjük fáradt testünket, hiszen itt is van egy hőforrás. A környéken egyedülálló mediterrán jellegű, tengerpartot idéző fürdő a felnőtteknek és gyermekeknek is kellemes kikapcsolódást nyújt egész évben.

Gyógyvizek völgyéhez hozzátartozik még Egerszólát is, de erről a településről egy későbbi kerékpártúra során fogunk beszámolni.