Egy Eurobarometer közvélemény-kutatás adatai szerint rendszeres kerékpárhasználat tekintetében Magyarország a 3. helyen áll Európában.

Ha nagy biciklis európai országokra gondolunk, akkor elsőre biztosan Hollandia, Dánia vagy Ausztria jut eszünkbe. Talán fel sem merül bennünk, hogy Magyarország is ott szerepel a nagy bringás nemzetek között. Talán meglepő, de Magyarország élen jár a napi biciklihasználatban. Különböző okokból bringázunk, munkába járás, hobbi, kikapcsolódás, fogyás, viszont a pozitív előnyei mindenkinél azonosak, akár Dániában, akár itthon kerékpározunk: környezetbarát, olcsó, kis helyigényű, egészséges, és nagyvárosokban az egyik leggyorsabb megoldás a közlekedésben.

Megjegyzés az adatokhoz: bár a vonatkozó statisztika 2014-es, de azóta nem készült ehhez hasonló, átfogó elemzés a kérdésben, a terület szakértői is a mai napig ezt az adatsort használják. A kép nagy valószínűséggel hasonló lenne napjainkban is (az ezt megelőző hasonló kutatások során is mindig dobogós volt Magyarország). Forrás: eurpapont.blog.hu

Egyéni és közösségi szinten jelentkező előnye – az Európai Kerékpáros Szövetség egy friss, minden részletre kiterjedő tanulmánya alapján –, hogy a kerékpározás mostani szintje évente 150 milliárd euró (!) globális haszonnal jár. Ebből több mint 90 milliárd eurónyi pozitív externália a környezet, a közegészségügy vagy a közlekedési rendszer területén jelentkezik, olvasható az eurpapont.blog.hu oldalán az összegzés.

Malmö, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

Érdekes adat kontrasztként: az Európai Bizottság számításai szerint az autós közlekedés éves szinten mintegy 800 milliárd euró terhet ró negatív externáliaként ugyanezen rendszerekre. A tanulmány három dimenzió – a környezet és éghajlatváltozás, gazdaság és szociális szféra – mentén kilenc nagy csoportba sorolta a kerékpározás előnyeit.

Budapest, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

Nyilván sokan vannak, akik megfelelő infrastruktúra esetén a fentiek ismeretében döntenek a gyakori kerékpározás mellett. Az utóbbi években – ahogy talán ez a tudatosabb, környezetbarát életformára is általánosan igaz – egy kicsit divatosabbá vált zöldebben élni, így biciklizni is. Ez elsősorban a városlakókra jellemző: Magyarországon például a főváros hivatalos mérései szerint húsz év alatt több mint tízszeresére növekedett a belvárosban biciklizők száma, a forgalomban néhol a 10 százalékot is meghaladja az arányuk. Ugyanakkor sok helyen, főleg a vidéki városokban, vagy még inkább falvakban a tekerés inkább hagyományos, esetleg – autó híján – kényszerű tevékenység, leginkább a mindennapok közlekedési módja.

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

A Magyar Kerékpárosklub egy frissebb felmérése alapján Budapesten 2020 nyarára 6%-kal, 51-ről 57 %-ra nőtt a kerékpározók száma. Hazánkban a tradicionális vidéki kerékpározás miatt magas a napi szinten kerékpározók aránya.

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

Egy vonatkozó Eurobarometer közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 22 százaléka válaszolta, hogy a kerékpár a leggyakrabban használt közlekedési eszköze, csupán Hollandia (36%) és Dánia (23%) előzött meg minket. (A kérdőívben feltett pontos kérdés ez volt: „Egy átlagos napon milyen közlekedési eszközt használ a leggyakrabban?”)

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

A kerékpározás jótékony hatásainak minél jobb kiaknázása érdekében az EU kiemelten támogatja a kerékpárhasználatot és az ehhez szükséges fejlesztéseket. A koronavírus-járvány is egyértelműen pozitív hatással volt a városi kerékpározásra. Számos európai nagyvárosban felgyorsult a városi biciklis infrastruktúra kiépítése, ideiglenes és állandó kerékpársávokat és utakat alakítottak ki, valamint számos tagállamban állami támogatással segítették az e-biciklizést.

Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu

Az Európai Kerékpáros Szövetség rendkívül alapos elemző munkát követően 2017-ben elkészítette az „EU kerékpáros stratégiáját”, amelyet az uniós döntéshozók figyelmébe is ajánlottak, azonban uniós szinten elfogadott kerékpáros stratégia egyelőre nem létezik. Ugyanakkor a Bizottság illetékes egységei és a Tanács közlekedési ügyekkel foglalkozó formációja rendszeresen egyeztet a kérdésben, és tesz lépéseket a kerékpárhasználat további fellendítése érdekében. A Bizottság többek között általános útmutató oldalt tart fenn az európai kerékpáros projektek támogatására, számos – köztük magyar – jó gyakorlat, esettanulmány bemutatásával.

Kapcsolódó

A magyar felnőttek 71%-a kerékpározik, derül ki a Kerékpárosklub felméréséből

A felnőtt lakosság 56%-a fenntartható közlekedési módokat (közösségi közlekedés, kerékpár, gyaloglás) választ autó helyett.