Klasszikus kerékpártúra a Velencei-tó körül
Ha egy könnyed vízparti bringázásra vágyunk, nincs is tökéletesebb hely, mint a Velencei-tó partja.
A klasszikus Velencei-tó körüli kerékpártúra csupán 30 kilométeres, de bőven akad látnivaló, amiért érdemes egy-egy pihenőt beiktatnunk. Összegyűjtöttünk néhány látnivalót a tó körül.
Érkezés a Velencei-tóra
Budapestről kb fél óránként induló vonattal kényelmesen eljuthatunk a déli part bármelyik településére. A Velencei-tó menti vasútállomások a nyári szezon idején kiemelten forgalmas közlekedési csomópontoknak számítanak. Ezt a terhelést igyekszik kulturáltabb keretek közé szorítani a MÁV azzal, hogy biciklitárolókat épít, bővít több állomás mentén is.
Vajon mitől olyan népszerű a Velencei-tó?
Erre mindenkinek más a magyarázata: hangulatos kerékpárutak, idilli látvány, családos bringások is biztonságosan tekerhetnek a tó körül, nyári időszak pedig fürdésre csábít.
Évente 2050 órában számíthatunk napsütésre, ezért kapta a „Napfény tava” jelzőt is. Európa legmelegebb édesvizű tava, melynek átlagos mélysége 1,5 méter, területe pedig 26 km², melynek felületének harmada nádassal borított.
Két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki a Velencei-tó. Az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. Utoljára az 1800-as évek közepén volt rá példa, akkor a huszárok ebben az időszakban gyakorlatoztak a kiszáradt mederben. Az 1960-as évek végén kezdődött meg a tó akkori korszellemnek megfelelő szabályozása. A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza.
Minden vízparti településen akad látnivaló, így a 30 kilométeres bringatúra akár egész napra is elnyújthat. Szinte végig kerékpárúton tekerhetünk, vagy pedig felfestett sávon.
Nézzük néhány látnivalót, miért is érdemes meglátogatni hazánk harmadik legnagyobb tavát. Agárdon az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában található. Egy 50 m-es földalatti labirintus, egy 9 méter magas torony és a Dobó bástya is sok izgalmat rejt.
Itt található az ország első Madártani kutatóháza és a kerékpárút melletti pihenőn is kaphatunk információt a tó élővilágáról. „Sarjvarc körösztje” a tavon járó emberek tájékozódási pontja lett. Egy balul elsült libavadászat miatt állított keresztet a német nagykövet Hans von Schoen az elvérzett „tóbíró”, Sarvajc emlékére.
Dinnyésen megtekinthetjük hazánk középkori várainak makettjét. Velencére érve pedig lépten-nyomon akad látnivaló, mint például a Hauszmann–Gschwindt-kastély, Meszleny–Wenckheim-kúria vagy a Beck-kastély. A település melletti Bence-hegyi kilátót se hagyjuk ki, ahová érdemes feltekerni, mert pazar panorámát kapunk.
Velence lassan már összeépül Sukoróval, így alig néhányat kell a pedálon hajtani és máris egy kellemes pihenőt tehetünk, például az Angelika-forrásnál.
A Velencei-hegység valóságos geológiai múzeum, az úttól nem messze található a Gyapjaszsák is, vagyis az ingókövek. A felszíneken a kőzet aprózódása, mállása folyamatos az időjárás miatt, ezért az évek alatt a kövek elváltak egymástól, élei lekoptak.
A kerékpárútra visszatérve a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark mellett se szabad elsuhanni, ha a koronavírus korlátozásai majd lehetővé teszik. A bringások számára több pihenő is rendelkezésre áll, így egy szusszanás belefér.
Ha már Pákozd, akkor a Katonai Emlékpark, a Szúnyog-sziget és Miskahuszár se maradjon ki a látnivalók sorából.
Ez a világ legnagyobb huszárszobra, amely 100 tonna betonból készült és 13,01 m magas. Katonai hungarikumnak tekinthető a magyar huszárságot jelképező szobor.
Az alkotók célja az volt, hogy a társadalmi, nemzeti büszkeséget felélesszék a huszárág iránt és ráirányítsák a jövő nemzedék figyelmét dicsőséges tetteikre.
A klasszikus útvonalat kibővíthetjük a székesfehérvári túrával, Nadapi szintezési ősjegy megtekintésével, vagy gyarapíthatjuk a kilométereket a Császár-víz kerékpárútján is.