Biciklitúra Füzérradványba, az újjászülető Károlyi-kastélyhoz

1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület a kastély parkja, amely a felújítás ideje alatt is díjmentesen látogatható.

Az elmúlt napokban a füzéri vár környékét jártuk be bringával és meglátogattuk a közeli Füzérradványban a Károlyi-kastély parkját. 2018 óta felújítás alatt áll, viszont az idén nyáron talán már betekinthetünk az épület varázslatos termeibe is, ha a koronavírus miatti korlátozások lehetővé teszik. Addig a parkban akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. A bringákat a bejárat melletti kerékpártárolóknál hagyhatjuk, több támasz is rendelkezésre áll. A kapunál nagyon figyelmes biztonsági őrök segítettek a tájékozódásban.

A kastélyt övező különleges klímájú és hangulatú, megújult történeti kert sétányaival, a patakokon átívelő hidakkal, halastóval, platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfájával, piramistölgyeivel ejti ámulatba a sétálókat.

A park kastély körüli területét a 19. század közepén ültették. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak.

A park külső, erdészeti kezelésben álló részét a 19-20. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal. A déli homlokzat előtt ekkor készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé.

A faóriásokban gazdag és nagyvonalúan elrendezett park páratlan élményt nyújt. Az apartman házak szállóvendégei nyáron, a Szent Iván-nap körüli éjszakákon a szentjánosbogarak rajzásában, évszakoktól függetlenül pedig a mókusok játékában gyönyörködhetnek.

A Zempléni-hegységben álló füzérradványi kastély lenyűgöző természeti környezetben fekszik, a Pajna-domb és a Korom-hegy lábánál, az egykori Károlyi-birtokon vízmosások, források, tisztások között. Egy 1844-es leírás szerint „gyönyörű vadakkal bővelkedő erdő” terült el a kastély mellett. Már a település központjából is kirajzolódik az impozáns épület vonalai.

A mai kastély elődjének számító épületet a 16. század végén Réthey Péter építette, az akkor még Radvány nevű településen. A radványi kastély a Károlyi család rezidenciájaként és uradalmi gazdasági központjaként működött.

Károlyi László fia, gróf Károlyi Sándor kötötte meg a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. A hatalmas íróasztal, amelyen a békeszerződést aláírták, ma is ott áll a füzérradványi kastélyban. Az épület historizáló stílusát gróf Károlyi Edének köszönhetjük.

A tervezést Ybl Miklósra bízta, de ő maga is részt vett benne. A nyolcszögletű torony az ő ötlete nyomán született.  Ybl Ervin feljegyzése szerint: „A család tagjai állandóan gúnyolták Károlyi Edét, különösen a tornyot kifogásolták”. A gróf persze büszke volt az alkotására, különösen a magas toronyra, amelynek tetején Károlyi-címeres zászló lobogott.

Ybl jellegzetes, árkádos, könnyed architektúrája és a neoreneszánsz ablaksorok máig meghatározó jegyei a kastélynak. Ő tervezte a nemrégen felújított kőhidat is a parkban.

A kastélytermek máig lenyűgöző reneszánsz látványát Károlyi Lászlónak köszönhetjük, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával hozzákezdett a kastélybelsők átépítéséhez. Csaknem húsz évig járták a bécsi és itáliai műkereskedéseket, hogy egy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki Füzérradványban. A termeket reneszánsz ajtókeretek, gótikus és reneszánsz bútorok, barokk és rokokó falikárpitok, kínai és japán porcelánok és fajanszok gazdagították.

A „luxusszálló” ötlete László fiától, István gróftól származott. A gróf Lehoczky György építészt kérte fel a tervek elkészítésére. Az új funkció teljes műszaki és építészeti átalakítást igényelt.

Több termet kisebb szobává alakítottak át. A falakat trófeák és állatbőrök díszítették, ugyanis István gróf szenvedélyes vadász volt. Hat hónapig vadászott oroszlánokra és elefántokra Kelet-Afrikában a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal. Nyáron visszatérünk még ide, hogy a kastélyt belülről is megtekintsük. A Facebook oldalunk látható egy élő bejelentkezése a kastély mellől, amely ITT érhető el. A parkot elhagyva igazán varázslatos naplementével búcsúzott tőlünk Zemplén.

A jellegzetes fasor végén pedig ott várt ránk a kerékpárút, amely az EuroVelo 11 része. Hazánkban kb 450 kilométert jelent. Itt a Zemplén északi részén lép be, majd Tokajtól a Tisza közelében, vagy a töltésen halad egészen Szegedig, illetve a határig.

A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

Az EuroVelo 11 további szakaszainak bemutatása IDE KATTINTVA tekinthető meg! 

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!