Összesen 16 kilométer hosszú kerékpárúttal bővült a Tarna-völgye
A térségben már meglévő és most felújított kerékpárutakkal együtt összesen 20 kilométernyi kerékpáros infrastruktúra szolgálja a biztonságos kerékpáros közlekedést.
Hazánk két nagy hegysége, a Mátra és a Bükk között húzódik a Tarna-folyó. A szerényen hömpölygő folyó vonalát régen a Királyok völgyének is neveztek. Tarna mentén Árpád kori falvak sorakoznak, amelyek többsége is már jóval korábban lakott hely volt. A történelmi és kulturális értékeket összekapcsolja a völgyben megépített kerékpárút, amely Verpelét és Kál között húzódik.
Kál, Kompolt, Kápolna, Tófalu, Aldebrő, Feldebrő, Verpelét önkormányzatai 1,347 milliárd forint támogatás segítségével 16 kilométer hosszú kerékpárút kiépítését szorgalmazták, mely ugyancsak 2020-ban készült el. A térségben régóta problémát jelentett az egyébként szoros kapcsolatban álló Tarna-menti településeket összekötő kerékpárút hiánya. A már meglévő kerékpárutakkal alkot összesen 20 kilométernyi kerékpáros útvonalat, amely segíti a biztonságos közlekedést, könnyebben elérhetővé téve így többek között a munkahelyeket is, mondta Kál polgármestere, Morvai János Heves megye hírlapjának. A jövőt illetően elmondta, továbbra is a felelős gazdálkodás mentén haladnak, figyelik a pályázati lehetőségeket, hiszen szeretnék felújítani a művelődési házukat, s rendbe tenni néhány belterületi utat.
Tarna-völgye értékei
Verpelét mellett található a vulkáni kúp, mely a Vár-hegy nevet viseli. Az országban egyedülálló módon épségben maradt vulkáni képződmény, melynek csúcsára egy tanösvény vezet fel. Nevét az itt található várról kapta, mely a legenda szerint az 1848/49-es szabadságharc idején még állott. A Vár-hegy csúcsáról páratlan panoráma nyílik a Mátra vonulataira, illetve a Tarna völgyére is.
Feldebrőn lévő Szent Márton-templom és altemplom egyedülálló hazánkban, eredetileg öthajós sírtemplom volt, melynek altemploma teljesen épségben maradt. Az Aba nemzetség temetkezőhelyeként szolgált. A legenda szerint Aba Sámuel királyt háromszor temették el. Először Feldebrőn, majd a Tisza környékén, majd végső nyughelye a abasári monostor lett.
Aldebrő határában rézkori, késő bronzkori és honfoglalás kori régészeti leleteket is találtak. Ez azt bizonyítja, hogy a mai Aldebrő területe az őskortól kezdve szinte folyamatosan lakott volt. A község szinte teljesen egybeépült Tófaluval, a két települést a Kígyós-patak választja csak el.
A megépült kerékpárutak jelentősen hozzájárulnak Heves megye gazdasági és turisztikai növekedéséhez, valamint könnyebbé tehetik az adott 7 településen élők mindennapjait.