Itthon
Őszi kerékpártúra a Mátrai borvidéken
Gyöngyös, Farkasmályi pincesor, Mátrafüred nélkülözhetetlen kincsei mind hozzájárulnak Mátra szépségének emeléséhez.
Táv: kb 20 km
Nehézség: 5/2
A túránkat Gyöngyös központjából indítottuk, az első megállónkig szinte végig kerékpárúton tekerhettünk. Mielőtt gyors búcsút intettünk volna a városnak, egy rövid kerékpáros városnézés belefért az időnkbe. A város főterén áll a környék legnagyobb temploma, hatalmas, monumentális csarnoktemplom. A templom kincseit a második világháború idején elrejtették. Ezeket csak évek múlva találták meg, a Nagytemplom lépcsőzete mögött elfalazva. Az Orczy-kastély épületében kapott helyet az Európa Nostra díjas Mátra Múzeum, ahol a Mátra-vidékkel kapcsolatos emlékeket tárják a látogatók elé.
A Mátravasút állomása a Múzeum mellett található, melynek az egyik ága Mátrafüredig tart, míg a másik a 13 kilométerre lévő Szalajkaházig tart. A felújított vasúti kocsik, az izgalmas és látványos vonatkozás nagy népszerűségnek örvednek.
Mátrafüred, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu
A Gyöngyösi Károly Róbert Campus előtt haladtunk el, majd a forgalomtól elzárt kerékpárútról elkanyarodtunk a Farkasmályi Pincesor felé.
Magyarország 22 borvidéke közül a mátrai a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. Valószínűleg a honfoglalás előtt is szőlőművelés folyt ezen a területen. A 16.században Gyöngyösnek 350 bortermelője volt, akik megkapták az engedélylevelet, mely szerint saját termésű boraikat vám- és adómentesen árusíthatták az ország minden részén.
Farkasmályi pincesor Gyöngyös központjától számítva kevesebb mint 4 kilométerre található. Az első pincéket az 1700-as években francia hadifoglyok vájták ki a Sárhegy andezittufa (láva és hamu) kőzetéből. Eredetileg zárt pincesor volt, mind a huszonhat pince előtt kisebb-nagyobb présházzal. A második világháború idején nagy segítséget nyújtott Gyöngyös lakosságának, ugyanis 7-8000 ember talált menedéket a harcok elől a Farkasmályi pincékben. Ennek emlékére emelték a felső hídnál lévő Máriácska szobrot.
A 19.században Balla Antal, Gyöngyös fő adószedője barátsággal és jó borokkal fogadta a pincesorra kilátogatókat. A helyiek farkasmályi remeteként nevezték.
A Farkasmályi pincesortól is vezet út a Pipishegyre, melynek repülőtere évtizedekig katonai kiképző repülőtérként üzemelt, de napjainkban már csak sport célra használják.
Folytattuk a kerékpárúton a túrát Mátrafüredre, amely hétvégente megtelik bringásokkal, futókkal. Gyöngyössolymosra vezető út előtt van egy eldugott szikla, amit Bába-köveknek neveznek, ahol legenda szerint boszorkányokat égettek. Másik hiedelem szerint az öreg Mátra szelleme kergette a vasorrú bábát, akit nem tudott utolérni, így mérgében utána dobta ezt a nagy követ. Földtörténeti szempontból is kaphatunk magyarázatot: a vulkáni utóműködés során forró gázok és gőzök törtek fel a mélyből, hévforrások és gejzírek működtek. Kovasavtartalmú meleg vize néhol átalakította a hegy kőzeteit, s egészen új kőzetfajta, a gejzirit keletkezett.
A ködös időben még néhány kilométert tekertünk és a település határában megpillantottuk a nyáron átadott Harkály Ház látogató- és oktatóközpontot. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) fő célkitűzése a tájegység természeti értékeinek, védett és Natura 2000 területeinek, élőhelyeinek, növény- és állatfajainak a bemutatása.
Abasár felé vezető kereszteződésben található a Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás a régi iskola épületében.
Egészen varázslatos volt a kerékpárút Mátrafüreden, hiszen a települést az erdő ölelésében találtuk.
Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hidegvízű fürdőjére utalva, Ótátrafüred mintájára. Sok változáson ment át az évek alatt, de nem állt meg a múltban, mert hatalmas fellendülés érezhető az épületeken és az utcákon is, megtartva különleges mátrai hangulatát. Érdemes felfedezi ezt a kicsi települést, mert minden utcája, erdeje, sőt a Kozmáry-kilátó magával ragadja az ide látogató vendégeit.
A Kallók-völgyébe is tettünk egy látogatást, mert az őszi Mátra lenyűgöző.
A Kallók-völgye elnevezés az itt működő kallómalmok, más néven posztóverő malmok korából származik, melyekből a 18-19. században ellepték a patak partját. A kallómalom a gyapjúszövet anyagok nedves állapotában való mechanikai tömörítésére szolgáló, vízi energiával működő gép. Itt készült a híres Bene-posztó, amely a térség egyik legmeghatározóbb árucikke volt. A kallómalmok közül napjainkban már egy sem áll, mindössze néhány rom lelhető fel a patakparton.
A völgyben fellelhető a Máriácska kegyhely, amely fontos zarándokhely is egyben. Ezt a helyet a néphagyomány már évszázadok óta mágikus energiákkal felruházott csodahelyként tartja számon. A túránkat Abasár és Markaz irányába folytattuk, amelyről következő beszámolónkban képekkel is bemutatjuk.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Kerékpárral az őszies Mátrában
A vadregényes Mátra kifogyhatatlan meglepetésekből, így az igazi csodák az emelkedőkön túl kezdődnek.
Itthon
