Itthon
Tavaszi kerékpártúra a Bükk déli lábánál
A Bükk déli részén tettünk egy túrát, “csak” 45 kilométert tekertünk, de a dimbes-dombos útvonal tartogatott meglepetéseket.
Táv: Felsőtárkány – Bükkzsérc – Cserépfalu – Bogács – Noszvaj /- Eger/ – Felsőtárkány
Nehézség: 5/3
Felsőtárkányból indítottuk a kerékpártúránkat és Répáshuta felé vezető úton hagytuk magunk mögött a települést. Alig 2 kilométer után már meg is láttuk a bogácsi táblát, amerre az útvonalat terveztük. Nagy segítségünkre volt a Garmin 1030 Plus, tökéletes társunk egy bringatúrán. Völgyfőház felé vezető erdei út egy jó kis bemelegítésnek felelt meg.
Majd Bükkzsércig gurultunk, de az útra figyelnünk kellett, mert csak nyomokban tartalmazott aszfaltot. Ezen a szakaszon óvatosan haladjon az, aki országúti kerékpárral szeretné bejárni ezt a részt. Bükkzsérc és Cserépfalu elvarázsolt minket, takaros házai arról tanúskodnak, hogy odafigyelnek lakóhelyükre, őrzik a hagyományokat.
A falu határától 1 kilométerre alakították ki a Hór-völgyi Látogatóparkot. A Hór-patak völgyében található a Suba-lyuk barlang, ahol 1932-ben egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek 60-70 ezer éves csontváz-maradványaira bukkantak a régészeti feltárások során. A múzeumban a bükki ősemberkutatásról, a neandervölgyi ősember világáról adnak részletes betekintést. Innen szebbnél szebb túraútvonalak is elérhetők.
Bükkzsérc, Cserépfalu és Bogács között is épül már a kerékpárút, így hamarosan Mezőkövesdről elérhetővé válnak a Hór-völgyének települései. Erről a fejlesztésről a napokban már beszámoltunk, ITT olvashatunk róla bővebben.
Lassan 20 éve alakult a Bükkaljai Borút Egyesület, akik a borvidék turizmusának fellendítésén fáradoznak.
A Hór-völgye kapujában hat pincesor és közel 500 riolittufába vájt pince található Cserépfaluban. Van olyan pince, amelynek falain bibliai jelenetek láthatók. Az alig több mint ezer lakosú település több nevezetességet is tartogat, mint például a Millenniumi kilátó, amely az egykori cserépi kőfaragóknak állít emléket vagy a „Kisamerika” barlanglakások, amelyekben az 1920-as években szegény családok éltek. A falu utcái, az eredeti állapotú tornácos parasztházak, fazekasműhelyek mind azt sugallják, hogy várják az odalátogatókat.
Azt gondoltuk, hogy Eger közelében járva, ez a terület is az Egri borvidékhez tartozik, de tévedtünk. Valójában a Bükkaljai borvidék egyik oszlopos tagja Bogács, Cserépfaluval együtt. A múlt században az azóta már megszűnt Miskolci Borvidék tagja volt, 1970-től viszont már önálló borvidékként működik, és szép lassan magába olvasztja az egykori Miskolci borvidék szinte minden tagját.
Bogács, Fotó © Tokár Rita | Bringazas.hu
Hasonlóan az egri és a tokaji borvidékhez, Bogácson is riolittufába vájt pincékben tárolják a bort. A nyári estéken a Cserépi út pincesora megtelik vendégekkel, akik néha csendesebben, néha nótaszó kíséretében ízlelhetik meg “Kelet bölcsességét, Ázsia nyugalmát és a Nyugat műveltségét”, mert így hívják a helyi termelők a szőlők legfinomabb nedűjét. 1996-ban a bogácsi gazdák létrehozták a Szent Márton Borrendet, akik azt a célt tűzték ki, hogy a borvidék borait népszerűsítik, ápolják a hagyományokat.
A község már a középkorban is szőlőműveléssel foglalkozott. Eger közelsége miatt a török se kímélte ezt a vidéket. Az 1950-es években olajfúrásokat végeztek, hasonlóan mint Mezőkövesden olaj helyett termálvíz tört fel a mélyből. Először csak egy, majd az évek során 6 medencével és modern környezettel várja a gyógyulni vágyókat. A fürdőn kívül Bogács más kulturális kikapcsolódást is tartogat az ide érkezőket.
Bogács és Noszvaj között akadt egy rövid emelkedő, pont jókor jött, hogy ne fázzunk, hiszen a márciusi napsütésnek csak fénye van. A Kánya-patak mellettünk kanyargott, miközben szebbnél szebb rendezett ház között élvezhettük a tekerést.
Aszfalton és egy erdei sétányon könnyen megközelíthető Síkfőkút turistákat vonzó tavai. A Kánya-patak völgyében mesterségesen alakították ki a tavak környékét, hogy még több turistát csalogasson ide.
A fák között hangulatos apartmanok, elegáns faházak várják a pihenni vágyókat, ugyanis ez az ország egyik legtisztább levegőjű területe.
Az egri turistaegyesület kezdeményezésére 1930-as években alakultak ki Síkfőkút környezete. Összesen 8 forrást területét hozták rendbe, turistaházat építettek, hogy teljes legyen a turisztikai- és pihenést szolgáló körülmény.
A Szent Imre forrás egy évszázados kocsányos tölgyfa alatt fakad. Több tanösvény is indul erről a pontról, mint például a másfél kilométeres babakocsis-kör, a 3,6 kilométeres Katalin-kör, valamint Várréti-kör négy és kilométer hosszúságú útvonal.
A tavak körül is hangulatos egy sétát tenni: a felső tó nyaranta csónakázásra, vízibiciklizésre alkalmas, az alsó tó horgászásra hívja vendégeit. Szerettünk volna rövidíteni az úton és felfedezni az erdőn át vezető jelölést Felsőtárkányig. Várkútig gravellel, trekkingel is járható, aztán már csak mountain bike ajánlott.
Kövesdi kilátóhoz tettünk egy kitérőt, hogy még egy utolsó pillantást vessünk a völgyre, Noszvaj és Bogács házaira.
Másrészt március 21-én ünnepeltük az erdők világnapját, így a fák ölelését és csendjét igazán értékelni tudtuk. Ezen az útvonalon csak megfelelő kerékpárral bringázzunk, mert szükséges hozzá technika tudás is.
A dolomitbánya felső szintjén megálltunk megnézni a naplementét és az előttünk elterülő Bükköt. A távolban Tar-kő és Három-kő sziklás ormát is láthattuk.
A Bükki Nemzeti Park területén tekertünk, amely az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkjaként 1976. december 28-án alakult meg. Jelenlegi területe 43168 hektár, amiből 6009 hektár fokozottan védett. 50 hegycsúcs emelkedik 900 méter fölé a Bükkben, ezekből mintegy tizenegy 950 méternél is magasabb. Fennsíkja pedig 800 méter feletti magasságban fekszik.
Felsőtárkány határában eredő patakokat a Tárkányi-patak gyűjti össze. Legjelentősebb a Szikla-forrás, amely a település északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre. Gyönyörű volt a nap utolsó sugara a tó víztükrén, amit a Facebookon élőben is megmutattunk.
A tó bármelyik évszakban vonzza a látogatókat. A családi bringatúrák egyik kedvelt úti célja, mert a fák között játszótér várja a gyerekeket és a büfék kínálata is változatos. Innen akár három tanösvényen is elindulhatunk túrázni.
Az erdei út helyett, Noszvajtól válaszhatjuk Egert és onnan már kerékpárúton juthatunk vissza Felsőtárkányba. Ha az útvonal egészét nézzük, akkor innen Eger városán keresztül, Egerszalók, majd Demjén központjáig élvezhetjük a bringázást a 20 kilométer hosszú bicikliúton.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Nyárra elkészülhet a 20 kilométer hosszú kerékpárút a Hór-völgye felé
A tervek szerint nyáron átadják a 20 és fél kilométeres bicikliutat, így megközelíthető lesz a Hór-patak völgyének gazdag turisztikai látnivalói.
Itthon
