Ádám Tímea és párja Juan a perui kerékpártúrájukon készültek fel a 10 hónapos bringás nászútjukra.

Személy szerint szeretem azokat a bringás történeteket, élményeket hallgatni, amelyek arról szólnak, mertek kilépni a megszokott szürke hétköznapokból és nyitottan indultak világgá. Nem feltétlenül a Föld körül, elég ha a saját határaikon túl mertek legalább lépni, jelen esetben tekerni. A mostani utazásunk középpontjában Ádám Tímea és párja áll, akik jelenleg is Argentínában élnek. Másfél évvel ezelőtt személyesen is hallhattam a beszámolóját a kalandos kerékpártúrájukról. A 10 hónapra sikeredett nászútjuk során 10 országban fordultak meg, vagyis gurultak át, mert mindezt kerékpárral tették meg.

Fotó Ádám Tímea

Nem is lehetett volna jobb alkalom, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a 16 ezer kilométer alatt. Juan álma az volt, hogy egyszer meglátogassa azt az indiai férfit, aki a családjuknál vendégeskedett. Kezdetben csak kisebb bringás túrákra kerekedtek fel. A brazíliai 5-6 napos bringázás segített a felkészülésben, de Timire a legnagyobb hatással a perui keréktúrájuk volt. Egy hónapos tekerésük alatt eljutottak a Machu Picchu-hoz is és ez a 2000 kilométeres táv megerősítette abban, hogy párjával akar tartani az álmai megvalósításában. Erről az útról kaptunk néhány képet és egy rövid beszámolót, hogy a képei által közelebb kerülhessünk a távolinak tűnő Dél-Amerikához.

Fotó: Ádám Tímea

A Ruta Nacional 9 (9-es Nemzeti Út) Buenos Aires városból indul és felmegy egészen a bolíviai határig, ez kb. 2500 – 3000 kilométer hosszú túrát jelent, amiből kb 500 km-es szakaszról kaptunk képeket.

Fotó: Ádám Tímea

Fotó: Ádám Tímea

Buenos Airesből indultak útnak Peruba, a Macchu Picchuhoz biciklivel. Próbáltak sokszor off-road menni, hogy a kamionokat elkerüljék. Így olyan apró falvakba is eljutottak, ahova turisták nem igazán látogatnak el.

La Quebrada de Humahuaca, Fotó: Ádám Tímea

Az indián szentekre jellemző, hogy a saját kultúrájukból származó emberek voltak, de idővel az indián katolikus művészek az európai figurákat is a saját rasszukra jellemző karakterisztikával ruháztak fel. Ezért kis barna bőrű indián szentet és Krisztust látni a dél-amerikai templomokban, mesélte el Timi.

Gyarmat kori templom, Yavi, Fotó: Ádám Tímea

Az út egyik része, a Camino de Cornisa a Jujuy-Salta határán fekvő trópusi esőerdőkön halad keresztül, olyan 1000 méter feletti tengerszinti magasságban, míg a magasföld olyan 3500 – 4300 méter magasság között váltakozik.

Fotó: Ádám Tímea

Ezeken a területeken őshonos a láma, guanaco és a vikunya. Egyébként a helyi piacokon lehet venni láma húst, úgy mint bármelyik egyéb húst. Fotó: Ádám Tímea

Fotó: Ádám Tímea

December a déli féltekén a nyárelő, de az Andokban az esős időszak kezdete. Így nem kimondottan javaslom a december-februári időszakban a látogatást, mert könnyen elkaphat egy jégeső zivatar, tanácsolta Timi. Minden nap esik, napjában többször, vagy folyamatosan, hevesen vagy alig csepergősen és legtöbbször ezek váltakozva követik egymást a különböző napszakokban. Éjszakákat a sátorban töltötték, majd másnap folytatták útjukat.

Fotó: Ádám Tímea

La Quiaca 3600 méter tengerszinti magasságban található. Itt már egyértelműen a kecsua kultúra domináns, mindenfelé csola (chola) nőket látni díszes öltözetben. Ami nekik nem népi öltözet, hanem csak hétköznapi ruházat. A kis kalap elkerülhetetlen tartozéka az öltözködésüknek. Kétféle kalap jellemző ebben a térségben. Az egyik a keményfedeles nemez (balra) a másik pedig a fonott szalmakalap. Nélkülözhetetlen kellék, hogy védelmet nyújtson az erős napsugárzás ellen.

Fotó: Ádám Tímea

Fotó: Ádám Tímea

Camino de Cornisa. Fotó: Ádám Tímea

Az andoki kultúrákra, legyen az Peru vagy Bolívia általában jellemző, hogy kicsit a múltban ragadtak. Ősi szerszámokkal művelik a földet, régi eszközökkel készítik a textilt a ruháikhoz. Nagyon sok helyen nem is beszélnek spanyolul. A buszmegállón egy nagyon tipikus stílusú falfestmény látható. A természet ősi andoki ábrázolásmódja, amely mélyen beitta magát az argentin kultúrába.

Fotó: Ádám Tímea

Ezen a környéken őskori faragványokat lehet találni a kövekben. Évezredekkel ezelőtt ez a térség egy gazdag kultúrának adott otthont. Yavi a kereskedők migrációs útjának egy gyűjtőpontja volt. Itt találkoztak az északról és a délről jövők és a chilei partvidékéről érkező kereskedők is.

Fotó: Ádám Tímea

Fotó: Ádám Tímea

Talán kevés magyar nő mondhatja el, hogy járt már kerékpárral a Baktérítőnél, amely a Föld öt kiemelt szélességi körének egyike. Azon legdélebbre elhelyezkedő pontok összességét jelöli, amelyeken a Nap sugarai még merőlegesen esnek a Földre. A Baktérítő jelöli a trópusi övezet déli határát, ettől délre – a déli sarkkörig – a déli mérsékelt övezet található. Az északi féltekén a Ráktérítő húzódik.

Fotó: Ádám Tímea

A hely neve El Espinazo del Diablo, amiből már következtethetünk, hogy Diablo, vagyis az ördög keze lehet benne.

Fotó: Ádám Tímea

Timi úgy magyarázta, ezen a vidéken mindent Ördögnek hívnak a régiek. A természet borzasztóan kegyetlen, alig van valami, ami megterem. Szinte nem is látni állatokat, amit meg lehet enni. Minden kolosszális: a tér, a Nap égető ereje, a csontfagyasztó hideg éjjelek, a zivatarok, amik sziklákat bontanak el. Az andoki magasföldön minden arra hivatott, hogy az ember életét megkeményítse. Ennél fogva a legtöbb dolognak a megnevezése az ördöggel van összefűzve. Sikeresen vették a perui akadályokat, így kellő elszántsággal, tervvel vágtak Juan álmának megvalósításba. Mint egy mesében, néhány hónap múlva céljuk teljesült, megérkeztek ahhoz a férfihoz, aki Juanéknál lakott kb 15 évvel ezelőtt.

Kapcsolódó

Ádám Tímea és férje ázsiai kerékpáros nászútja

Timi és Juan a nászútjuk alatt is kerékpározási szenvedélyüknek hódoltak. Felfedezték Ázsia értékeit és testközelből láthatták, milyen az igazi, varázslatos Kelet.