Itthon
Kerékpárral a Turul szárnyaihoz
A turul a magyar eredetmondák legendás madara. Az tatabányai emlékművet 1907-ben, a bánhidai csata emlékére állították.
A téli rövidebb túrákat érdemes úgy megtervezni, hogy látnivalóban gazdag és világosban is teljesíthető legyen. Így jött az ötlet, hogy Tatán és az Által-ér mentén tett bringázásunkat kiegészítettük azzal, hogy meglátogattuk Tatabányán a Turul-emlékművet és a Szelim-barlangot. Tatabányáról piros jelzéssel ellátott, hosszú lépcsősoron vezet a gyalogos út, de bringával a Panoráma úton lehet feltekerni.
A városból feltekintettünk a Kő-hegy kiugró mészkőszirtjére, egyből szemet szúrt, hogy ha a Turul szárnyai alá szeretnénk tekerni, akkor bizony egy kaptató vár ránk. A vasútállomásról kb 6,5 kilométer volt a táv, keresztezte utunkat az 1-es számút főút és a M1-es autópálya feletti hídon is áttekertünk. Miután magunk mögött hagytuk a várost, csendesebbé vált az út, amely egyenesen a Gerecse Kapuja Látogatóközpontig vezetett.
Jelenleg zárva tart a Látogatóközpont, de koronavírus korlátozásainak enyhülésével az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében játékos formában ismerkedhetnek meg a Turul madár mondavilágával. Három tematikus túraútvonal indul innen, egy mobilalkalmazás is segítségi a természetjárókat. A parkolóból balra fordulva már ott is voltunk a hatalmas madár szárnyai alatt. A legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz. Egy másik legendánk szerint pedig őseink a fejedelem álmától vezérelve, melyben a turul mentette meg állatainkat a sasoktól, addig követték a turult, míg az el nem vezette őket Magyarországra, a kerecsensólymok földjére.
A kőtalapzaton álló bronzmadár kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága majdnem 15 méter. A fején stilizált, aranyozott korona látható, a karmai között pedig kardot tart. 1896-ra egyébként anyagi okokból nem készült el a szobor, csak 1907-ben avatták fel.
Tatabányára egészen elképesztő látvány tárult elénk. Aránylag tiszta volt az idő, így a város keleti végében található Erőmű-tóig is elláttunk.
Egy jól kitáblázott, gyalogos ösvényen vezetett tovább az utunk. Úgy terveztük, hogy meglátogatjuk a barlangot és feltekerünk a 366 méter magasságban álló Ranzinger-kilátóhoz. Mivel elég késő délután érkeztünk, így mérlegeltünk. A 30 méter magas, 156 lépcsőből álló kilátót legközelebbi túrán fogjuk megtekinteni.
A ösvényen Gerecse érdekességeiről olvashattunk a kihelyezett táblákon.
Az Y elágazásnál mind a két irányból a barlanghoz juthatunk, az egyik úton be is tekintettünk az elkerített felső nyílásba. A Dachsteini Mészkő körülbelül 210 millió évvel ezelőtt keletkezett, s ebből a vízfolyás vájta ki a Szelim-barlangot.
A Szelim-barlang nyílásánál is sok információt kaptunk róla, de miután elolvastuk, alig vártuk, hogy összehúzva magunkat, bejussunk az ősemberek lakhelyére. Gyalogosan a Tatabánya felől vezető piros jelzéssel ellátott, hosszú lépcsősoron is ide jutottunk volna.
A 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnoknak négy bejárata és két mennyezeti felszakadása van. A padlószinten az egész Tatai-medencére remek kilátás nyílik.
A legmélyebb rétegekből előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt is ismerte és használta a barlangot a neandervölgyi ősember. Nemcsak az általa használt kő és kovaeszközök kerültek innen elő, hanem a vadászatok során elejtett nagyemlősök, a mamut, az ősbölény, és az óriásszarvas csontmaradványai is.
A rege szerint a tatárjárás miatt a barlangba menekült a környék lakossága: a bejáratot eltorlaszolták, és csak egy kis rést hagytak, melyen át közlekedhettek. Az egyik kisfiú, János megszomjazott. Édesanyja egy közeli forráshoz vitte gyermekét, ám a tatárok elfogták őket és az anyát arra kényszerítették: árulja el, hol rejtőznek a többiek. A tatárok bekerítették a barlangot, a bejáratnál tüzet gyújtottak, melynek füstje megölte a hegy gyomrában bujdosókat. A szóbeszéd szerint az egyik túlélő, özvegy Oroszlánszkyné több évig hordta az elhunytak csontjait a bánhidai temető csonttárába. A gyermek, János nevét viseli a barlangtól pár kilométerre lévő kút.
Egy másik legenda szerint a török uralom idején hét falu lakossága menekült a barlangba. I. Szelim szultán azonban felfedezte és felgyújtatta a rejtekhelyet. Arról is szólnak az írások, hogy itt rejtette el Szelim szultán a kincseit, és azokat egy mérges leheletű sárkány őrzi.
A Facebook oldalunkon egy élő bejelentkezéssel is bemutattuk a barlang tágas termét, a kilátást is, ezt ITT lehet visszanézni. Mivel a téli bringázás egyik hátránya, hogy korán sötétedik, ezért nem tudtuk tovább folytatni a csodálatos Gerecse kincseinek felfedezését, de ha legközelebb erre járunk, akkor pótoljuk a hiányosságokat.
A cikkben szereplő fotók a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.bringazas.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Kerékpártúra Budapesttől a csodálatos Dunakanyarig
Természeti és kulturális látnivalókban gazdag a Budapesttől északra vezető EuroVelo 6 kerékpáros útvonal.
Itthon
