Továbbra is sokan veszélyesnek tartják a közúti bringázást. Az ausztrál felmérés is ezt támasztja alá.

Egy ausztrál kutatócsoport azt vizsgálta, hogy vajon miért tűnik gyakran úgy, mintha az autósok direkt agresszívabbak lennének a biciklisekkel szemben. Arra jutottak, hogy azért, mert valóban azok. Sok sofőr megharagszik embertársaira, ha azok két kerékre ülnek.

2017 és 2018 között Budapesten közel 800 kerékpáros baleset történt, és a súlyos balesetek száma 23 százalékkal nőtt. Ez a tendencia megfigyelhető más országokban is, és ez fel is tűnt az ausztrál kutatóknak. 442 embert, köztük kerékpárosokat kérdeztek, hogy az átlagos bringást helyezzék el egy emberszabású-ember skálán.

Nem csak az emberszabásús, hanem egy csótány-ember skálán is el kellett helyezniük a kerékpárosokat, mivel a kutatók megfigyelték, hogy gyakran csótányokként utalnak a kerékpárosokra például újságírók is. Mindkét mérésnél a megkérdezettek több, mint fele úgy nyilatkozott, hogy nem tartják teljes mértékben embernek a kerékpárosokat. A nem kerékpározó résztvevők átlagosan 40%-ban tartják őket embernek, míg érdekes módon a kerékpáros megkérdezettek csak 70%-ban tekintenek emberként az átlagos bringásra.

17% bevallotta, hogy megesett már, hogy direkt elállták egy bringás útját az autójukkal, 11% azt, hogy szándékosan nagyon ráhúzódnak biciklisekre, míg 9% beismerte, hogy direkt bevágnak néha eléjük.

Fotó Autoszektor

Narelle Haworth, a Queenslandi Technológiai Egyetem professzora, a kutatás egyik társszerzője így vélekedik:

Az elképzelés az, hogy ha nem tekintesz valakire teljes emberként, nagyobb eséllyel leszel agresszívabb feléjük.

Az ausztrál kutatás abban különleges, hogy a világon elsőként olyan kérdőíveket használtak ehhez a témához, amelyeket általában az alacsony státuszú társadalmi csoportok (ilyenek az etnikumok, bevándorlók, szegények, fogyatékossággal élők stb.) és a többségi társadalom vizsgálatakor szoktak alkalmazni. Ezek az úgynevezett dehumanizációs kérdőívek, amelyekkel azt vizsgálják, hogy a megkérdezettek mennyire látják emberinek egy másik csoport tagjait. Mert ha kevésbé látják annak, akkor az megfosztja az alacsony státuszú csoportot a humán értékeitől. Például egy áldozatot hibáztatnak, hogy a “gyenge jelleme” miatt történt vele valami, és “biztos megérdemelte”. Tipikus reakció: “Minek ment oda?” A dehumanizáció rendkívül káros, mert például fokozza az előítéletet.

Haworth szerint megoldás lehet, hogy a kisebb közösségekben kampányolás mellett már általános iskolákban arra oktatnák a gyermekeket, hogy a kerékpáros pont olyan ember, mint bárki más. Másrészt, ahogy hazánkban is, már több tábla arra figyelmeztet, hogy autósok és bringások közötti tartós barátság minimum 1,5 méter.

Fotó Béres Szabolcs

Az internet tele van olyan videókkal, amelyekben jól látszik, hogy az autóvezetők durván bánnak a szabályosan közlekedő kerékpárosokkal.